Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme
nya 30%-os volt. Hasonló helyzet alakult ki az előlegfizetés, minimállicencdíj-fizetés területén is, valamint a licenchasználat területi korlátozásában is. A területi korlátozásokra, az exportkötöttségre, illetve annak fokozott elterjedésére nyilván azért került sor, mert az exportképesség erősen megnövekedett — az esetleg telített hazai piaccal párosult —, több cég vásárol hasonló licencet, és emiatt a licencadó partner külföldi piaci elhelyezési lehetőségei is romlanak: így nem áll érdekében a licenc alapján gyártott termékek bárhol történő értékesítésének biztosítása. A megkötött licencszerződések 35—40%-a tartalmazott földrajzi korlátozó feltételeket az ötvenes években, 1964— 65-ben pedig már 59%-uk (leginkább az általános gépgyártás és elektrotechnikai ipar területére jutó szerződések), és az adatok tanúsága szerint 1970—71-ben 73%-uk. A külföldre történő eladási lehetőség elsősorban a délkelet-ázsiai országok felé adott, a fejlett nyugat-európai országok nem képviselnek jelentős volument. Legerősebb exportorientációval — a licencszerződések alapján — az általános gépgyártással, a vegyipari és elektromos gépek gyártásával foglalkozó cégek rendelkeznek. A japán import esetében is megfigyelhető az a tendencia, hogy csökken a csak szabadalmi jogok vásárlását előirányzó szerződések részaránya. Az utóbbi évek adatai szerint 1968- ban 20,4, 1969-ben 15,6, 1970-ben pedig 14,6%-ot tettek ki a jelzett szerződések. Főleg az elektrotechnikai ipar az, ahol a szabadalmi jogok vásárlása nagy hangsúlyt kap. Az említett 3 évben ezen iparág vásárlásai az összes szabadalmi jogvásárlás több mint felét alkották. A keresztlicencek (cross-licensing), vagyis a külföldi műszaki ismereteket japán műszaki ismeretekkel ellentételező szerződések száma is növekszik. 1966—67-ben 8 szerződést kötöttek ilyen feltétellel, majd ezek száma a következő években így alakult: 17, 41, 21 és 26. A keresztlicencek döntő többsége az elektromos gépgyártás és a vegyipar területén 181
