Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme

A japán vállalatok által 1950 51 és 1970 71 között kötött, összesen 15 003 db szerződés zöme, kb. 56n o-a és a kiadások több mint 90" o-a esik az A szerződésekre, vagyis azokra, amelyek a gazdaság számára a legfontosabb műszaki-tech­nológiai ismereteket és gyártási jogokat közvetítik. A másik csoportba sorolható szerződéstípusokról — éppen amiatt, mert kevésbé minősülnek fontosaknak — nem rendelkezünk kellő információval, így a földrajzi és áruszerkezet felvázo­lását, elemzését, a japán licencimportban jelentkező új moz­zanatokat, tendenciákat csak az A szerződések alapulvéte­lével tudjuk bemutatni. Ez azonban fő vonalaiban nyilván megegyezik a másik csoportban tapasztalható jelenségekkel. Japán licenc- és know—how-kereskedelmében az Egyesült Államok játssza a döntő szerepet, bár az utóbbi évek azt jelzik, hogy az amerikai vállalatokkal kötött szerződések száma csökken. Az A kategóriában — 1974-ben először — az amerikai szállítók részesedése 50% alá csökkent (48,5%). A B kategóriában már kisebb volt általában az amerikai fö­lény — ezt jelzi hogy pl. 1970—71-ben a szerződések 41,4° o-a jutott csupán azokra a japán vállalatokra, amelyek amerikai cégekkel kötöttek megállapodást, ez a szám viszont 1974-ben 58,7% volt. Az amerikai technológiát a japán ipar minden ágazatában hasznosítják. Különösen széles körű az amerikai cégek li­­cenceinek vétele a műanyagfeldolgozásban és az elektrotech­nikai gépgyártásban: az összes 1969—70-ben vásárolt licenc 63.8%-a, illetve 58° o-a az USA-tól származik. Az NSZK-ban felhalmozódott műszaki tapasztalatokat vették át a vegy­iparban (11,6%), az általános gépgyártásban (18,3%) és a mű­anyagfeldolgozásban (14.5° o). Angol licenceket főleg a köz­lekedési eszközök gyártásában (19%), a francia licenceket a textiliparban (22,7%), a holland licenceket pedig az elektro-2.3.2. Az import földrajzi és áruszerkezete 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom