Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme
eredmények megszerzésének elengedhetetlen feltétele. Ez viszont azt jelenti, hogy az új ismeretek igen hamar beágyazódnak a japán szakemberek ismeretei közé, és így a továbbfejlődés megfelelő előfeltétele is biztosított. Ebből a szempontból a japán technológia átvételi rendszere feltehetően sokkal hatékonyabb, mint pl. az NSZK vagy Anglia esetében, ahol is az amerikai leányvállalatok az importált ismeretek alkalmazói és haszonélvezői. Igaz, hogy a külföldön működő leányvállalatok is hozzájárulnak az importált technológiai ismeretek és követelmények szétterüléséhez, de a közvetlen átvétel hasznosabbnak ítélhető. A külföldi technológia importjának gazdasági hatékonyságáról tanúskodik a 88 legnagyobb japán vállalat körében folytatott felmérés eredménye, amely az importált ismeretek hazai „előállításának’’ költségeire vonatkozóan is szolgáltatott adatokat. Az összegezett információk szerint egy importált technológia kidolgozásához átlagosan 4,3 évre és 4600 millió jenre (12,8 millió dollárra) lett volna szükség. Egy licencmegállapodás keretében fizetett átlagos ellenérték, annak egész időtartamát (13,5 év) tekintve, 800 ezer dollárt tett ki. Ez azt jelenti, hogy a jelentős időnyereség és a kutatási energia felszabadulása mellett, azok a japán vállalatok, amelyek a külföldi technológia átvétele mellett döntöttek, pénzügyi eszközeiket 16-szor hatékonyabban használták fel, mintha azt hazai kutatómunkába fektették volna be. Ha csak az 1950—51 és 1968—69 között kötött 5840 db legfontosabb licencmegállapodást (A típusú szerződés — lásd később) tekintjük (ebben az időszakban összesen 11 606 db megállapodás jött létre), Japán összes „nyeresége” 70 milliárd dollárra rúg, ami az ugyanezen időszakban eszközölt bruttó alaptőkebefektetés kb. 1/4-e.95 95 Dolgorukov—Kirillov: A tudományos műszaki haladás hatása Japán gép- és berendezés külkereskedelmére. BIKI, 1971. Prilozsenyije, 8. szám. 162
