Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 1. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalom- és konow-how-kereskedelme

ponttal nem rendelkezünk, feltehetően a licencdíjfizetések képezik ezen összegek döntő részét.

A táblázat elemzése során jelentős változásokat figyelhetünk meg: ugyanis a licencdíjakból eredő bevételek sokkal gyorsabb növekedési ütemet mutatnak, mint a know—how átadásából eredők, s ennek következtében a leányvállalatok átutalási szerkezete nagymértékben módosult. 1964-ben 35— 65°o-os volt az arány a know—how bevételek javára, de fokozatos arányváltozás mellett 50—50%-ra módosultak ezek a számok. Különösen 1967-től kezdve követhető nyomon ez a változás, ami a jogi oltalomban részesülő szellemi termékek iránti nagyobb kereslet következtében vált egyre jellemzőbbé. (Feltehetően szerepet játszik ebben a külföldön termelt árutömeg gyors emelkedése is, hiszen a licencdí jak évi volumene adott szerződésszám, adott díjszázalék mellett csak a termelés gyors ütemű bővülése eredményeképpen képzelhető el.)

A szellemitermék-kereskedelem földrajzi és ágazati szerkezetének bemutatása, vizsgálata után még érintjük a licenc- és know—how-bontásban szereplő bevételek áru- és földrajzi struktúráját is.

1.6. A szellemitermék-kereskedelem földrajzi struktúrája

1.6.1. Az export földrajzi struktúrája

Abból a célból, hogy az amerikai műszaki-szellemi ismeretek exportjáról teljesebb képet lehessen kialakítani, meg kell vizsgálni annak földrajzi struktúráját is. Az amerikai külföldi leányvállalatoktól származó bevételeket jelző adatok — amelyeknél nem vettem figyelembe a szempontunkból érdektelen, a mozi- és televíziós filmek bérleti díjaiból származó bevételeket — az iparilag fejlett tőkésországok döntő szerepét jelzik a bevételek alakulásában. 1974-es adatok sze-150