Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 1. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalom- és konow-how-kereskedelme
Ugyanakkor az is kiderül a táblázatból, hogy ezáltal az USA jelentős exportbevételi forráshoz jut, ami az áruexportot meghaladó áruimportját figyelembe véve, a fizetési mérleg szempontjából kedvező hatást vált ki, és ez a bevételi forrás arányaiban is növekvő. Kiadásai az áruimporthoz viszonyítva jelentéktelen volument képviselnek. v-: 1.4.2. A bruttó bevételek és kiadások alakulása A bevételek alakulását 1950-től kísérhetjük nyomon, a kiadásokra vonatkozó pontos adatok viszont csak 1960-tól kezdve állnak rendelkezésünkre. A bevételeket a statisztikai jelentések két részre bontva közlik: megadják az USA anyavállalatok külföldi leányvállalataitól befutó bevételeit és a tőlük jogilag független vállalatok által fizetett összegeket egyaránt. A bevételek első csoportja85 tartalmazza (az esetleges külföldi adó levonása után) a szellemi tulajdonok és jogok (szabadalmak, műszaki ismeretek, áruvédjegyek, szerzői jogok, gyártási jogok stb.), valamint az anyagi jellegű javak bérbeadása, használata fejében a külföldi leányvállalatoktól átutalt licenc- és egyéb díjakat, a mozifilmek és tvfilmek játszási jogának átengedéséből eredő bevételeket és a szakmai, adminisztratív és vállalatvezetési szolgáltatásokért felszámított összegeket. Nem csupán a tényleges átutalások szerepelnek az adatokban, hanem azok is, amelyek a szóban forgó évben esedékesek az említett jogcímeken, függetlenül az átutalás tényleges időpontjától. A statisztikai adatok más megközelítésben tartalmazzák az anyavállalatok új termékek és eljárások kutatására és kikísérletezésére fordított kiadásai egy részének, adminisztrációs és egyéb olyan költségeinek kompenzálását, amelyek a leányvállalatok terhére merültek fel. Az adatok forrásául 1100, külföldön 13 000 leányvállalat-85 Direct investment fees and royalties. 142
