Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 1. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalom- és konow-how-kereskedelme
Mindezek ellenére az előbb említett felmérésben szereplő vállalatok 60%-a elégedetten nyilatkozott eddigi licenctevékenységének eredményességéről, jövedelmezőnek tartván azt. 30%-uk azt állítja, hogy bizonyos körülmények esetén elfogadható és 10%-uk a külföldi piac meghódítása legjobb eszközének tartja a technológiaexportot. Általában az amerikai vállalatok addig nem kötnek ügyleteket szabadalmakra, know—how-ra, amíg azokat be nem vezették, és nem arattak a hazai és külföldi piacokon bizonyos sikereket. Érthető ez, hiszen egyrészt a kipróbált technológiák, piacképes szabadalmak értékét a sikeres gyakorlat növeli, másrészt az új kereslet kielégítése vagy a meglevő kereslet új módon való kielégítése bizonyos ideig extraprofitot eredményez, ami már önmagában jóval meghaladja a kutatási és egyéb költségek kompenzálásához szükséges őszszegeket. A Licensing Executive Society egyik volt vezetőjének véleménye szerint a potenciális licencszerződés tárgya hasznosságának szélesebb elismertetéséhez legalább két évre van szükség, ami alatt a további tökéletesítés is elvégezhető.80 Jelentős összegek áramlanak az amerikai vállalatok számláira az ilyen tartalmú exporttevékenység következtében. Számos cég évi félmillió dolláros nagyságrendben jut bevételhez, de igen szép számú az olyan cégek csoportja is, amelyeknél az évi bevételek 5—10 millió dolláros nagyságrendűek. Sokan azt tartják, hogy évi 25 ezer dolláros tiszta jövedelmet meg nem haladó szerződés megkötésébe nem is érdemes belefogni. Egyre gyakoribb a licencszerződések révén tőkerészesedés szerzése vagy közös vállalatok alapítása. Különösen a nagy monopóliumok, a haladó iparágakban tevékenykedő nagyvállalatok a licenckereskedelem fő apostolai és előnyeinek hangoztatói. E vállalatok kezén tekintélyes volumenű szabadalom halmozódik fel, és a külföldi szabadalmaztatás eszközével is leginkább ezek élnek. Amerikában 80 BIKI, 1969. febr. 20. 134
