Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 1. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalom- és konow-how-kereskedelme

vezető szerepe ezen a téren. A kiadások volumenét jól érzé­kelteti, hogy 1953 és 1971 között összesen 313 milliárd dol­lárt emésztett fel a K-f-F tevékenység. A K+F-re fordított összegekre a folyamatos növekedés és az jellemző, hogy nagy részük közvetlenül az ipari termelőtevékenységet folytató vállalatok kezében koncentrálódik (vagy úgy, hogy azok a vállalat saját ráfordításai, vagy pedig állami megbízások, megrendelések formájában jelentkeznek). Az állami kiadá­sok szoros kötődése az iparhoz az eredmények gyakorlatba történő gyors átültetését eredményezi. Jóllehet a K+F-re fordított összegeket a folyamatos emel­kedés jellemzi, mégis a növekedési ütem lassulása figyelhető meg. 1953—57 között 13,8, 1958—62 között 7,8, 1963—67 között 6,5, 1966—70 között 4,3%-kal emelkedtek ezek az összegek. A lassuló ütemű növekedés a GNP-hez viszonyí­tott arány csökkenésével párosul. 1958 és 1964 között 2,43%­­ról 3,04%-ra futott fel a K-j-F ráfordítások aránya, 1964-től viszont csökkenő a tendencia, 1970-re 2,79, 1975-re 2,3%-ra csökkent a GDP-hez viszonyított arány. A kiadások volume­nét, valamint az összeg felhasználóhelyenkénti alakulását a következő összeállítás érzékelteti. 6. táblázat Kutatásra fordított összegek eredete és felhasználása (millió dollár) Év Szövetségi kormány Ipari vállalat Egyéb szerv“ Összesen K + F-re fordított összegek felhasználása K + F-re fordított kiadásai kormány­szervek ipar­vállalat egyéb szerv“ 1960 8 752 4 508 460 13 730 1726 10 509 1495 1965 13 025 6 541 883 20 449 3093 14185 3171 1971 14819 12 058 1483 28 158 3660 20 500 4598 Megjegyzés: a Oktatási intézmények, egyetemek és egyéb szervezetek 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom