Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)
12. Egyiptom
Egyiptom B) Használati minta jog Nincs. C) Védjegyjog Hatályos jogszabály 1939. julius 9-i 57. sz. törvény a védjegyekről és árujelzőkről, az 1954. évi, valamint 1956. évi módosításokkal. Jog keletkezése A védjegyre való jogot a lajstromozás hozza létre. A védjegy lehet gyári vagy kereskedelmi. Oltalmazható megjelölések A megkülönböztető erővel rendelkező név, aláirás, sző, betű, szám, rajz, embléma, cég, bélyeg, pecsét, cimke, domború ábrázolás és az ilyen elemek minden olyan kombinációja, amely alkalmas a megkülönböztetésre. Oltalomból kizárt megjelölések 1. A megkülönböztető erővel nem rendelkező megjelölés, továbbá az olyan megjelölés, amely csupán az áru szokásos megjelöléséből vagy ábrájából áll. 2. A jó erkölcsbe vagy közrendbe ütköző kifejezés, ábrázolás, vagy megjelölés. 3. Egyiptom, ill. a vele viszonosságban álló államok hatósági cimere, zászlója és egyéb felségjelei, valamint a cimerek utánzatai 4. Ugyanezen országok ellenőrzési és hitelesitési jegye, bélyegzője, ha a védjegyet, amely ezeket tartalmazza olyan árura, vagy ahhoz hasonlókra akarják alkalmazni, mint amilyenre az ellenőrzési és hitelesitési jegyet is használják 5. A kizárólag vallási jellegű szinbolumhoz hasonló megjelölés 6. A vörös kereszt, a vörös félhold szimbóluma, ezekkel azonos szimbólum, valamint ezek utánzata 7. Földrajzi név, ha használata következtében az áru származása vagy eredete vonatkozásában tévedés állhat elő 8. Harmadik személy képmása vagy cimere, ha nem szerezték be annak előzetes hozzájárulását 9. Tiszteletbeli cim, vagy rang, ha a bejelentő ennek viselésére nem jogosult 10. Az olyan megjelölés, amely alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, vagy amely az áru származása vagy tulajdonságai tekintetében hamis adatokat 92
