Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)
23. Kanada
Kanada délyeznének további szabadalmakat mindaddig, amig az Országgyűlés nem döntött abban a kérdésben, hogy a szabadalmi rendszert egyáltalán fenntartsák-e. A tervezet mind szakmai, mind ipari és gazdasági körök részéről heves ellenzésbe ütközött, aminek eredményeként az illetékes miniszter 1977. elején úgy nyilatkozott, hogy a szabadalmak engedélyezésének a tízéves átmeneti időszak után tervezett megszüntetési lehetőségét nem veszik fel a módosított szabadalmi törvénybe. Minthogy bizonytalan, hogy a tervezett változtatások közül melyekre kerül valójában sor, ehelyütt további részleteket nem közlünk. B) Használati minta jog Nincs. C) Védjegyjog Hatályos jogszabály Az 1954. julius 1. óta hatályos törvény a védjegyekről. Jog keletkezése A védjegy első használója szerez jogot a védjegyre. A lajstromozás a használat révén szerzett jogokat tanusitja : az első bejelentőt a védjegy jogosultjának tekintik. Lajstromozás kérhető a használat szándékával is. Tanusitó védjegyek, szolgáltatási védjegyek lajstromozhatók. Védjegyoltalom szerezhető az áruk jellegzetes kiszerelésére, csomagolására (tartály-védjegyek). Oltalmazható megjelölések Minden olyan megjelölés, amely a forgalomban áruk és szolgáltatások megkülönböztető jeleként ismertté vált, kivéve, ha a lajstromozást a jogszabály tiltja. Oltalomból kizárt megjelölések 1. Élő vagy 30 évnél nem régebben elhunyt személy neve . 2. Az áruk minőségére, származására vagy egyéb jellemzőire vonatkozóan "leiró" (descriptive), ill. megtévesztő adatokat feltüntető megjelölések. 3. Lajstromozott védjeggyel összetéveszthetően hasonló megjelölések. 4. Az áruk bármilyen nyelven ismert elnevezései, 5. Az áruk fajtájának, minőségének, mennyiségének, rendeltetésének, értékének és származási helyének megjelölésére a forgalomban ismertté vált megjelölések. 157
