Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)
21. Japán
Japán Jog keletkezése A védjegyre való jog a lajstromozással jön létre. Az oltalmi igény az első bejelentőt illeti meg. Amennyiben ugyanazt a védjegyet különböző bejelentők ugyanaznap jelentik be, az elsőbbséget sorshúzással döntik el. Védjegyoltalom csak árukra igényelhető. Egy bejelentéssel csak egy áruosztályba tartozó árukra igényelhető oltalom. A törvény elismeri az un. "defenziv” védjegyek oltalmát is, feltéve, hogy a bejelentő javára azonos védjegy már oltalmat élvez, s az a forgalomban már közismertté vált. Ugyanazon bejelentő javára azonos vagy hasonló árukra lajstromozott azonos vagy hasonló védjegyek társithatók. A társított védjegyek a lajstromozási eljárás során függetlenek egymástól, de csak együttesen ruházhatók át. Oltalmazható megjelölések Megkülönböztető jellegű szavak, ábrák és ezek kombinációi. Harmadik, személy neve, cég neve, arcképe csak hozzájárulásával lajstromozható. Oltalomból kizárt megjelölések 1. Az áru elnevezésére általában használt megjelölések, az áru kötelező megjelölése, az áru eredetére, minőségére, anyagára, felhasználási módjára, árára és egyéb jellemzőire utaló a forgalomban szokásos kifejezéssel megjelölések, közönséges vezetéknevek, megkülönböztetésre alkalmatlan megjelölések 2. Nemzeti vagy külföldi állam zászlójával azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés, továbbá a törvényben felsorolt nemzeti vagy nemzetközi jelvényekhez, az ENSZ jelvényeivel, a vörös kereszttel, hivatalos állami vagy hatósági ellenőrzési jelekhez hasonló megjelölések. 3. A közerkölcsbe ütköző, valamint a megtévesztésre alkalmas megjelölések. 4. Harmadik személyek jogaiba ütköző védjegyek, nevezetesen a nagyhírű védjegyekhez hasonló vagy azokkal azonos megjelölések, a más javára lajstromozott védjegyekhez és defenziv védjegyekhez hasonló vagy azokkal azonos megjelölések nem lajstromozhatók. Eljárás A lajstromozó hatóság alaki és érdemi (lajstromozhatóság és relativ lajstromozási akadályok szempontjából) vizsgálatot végez. A lajstromozásra elfogadott védjegyeket közzéteszik. A közzétételtől számított 2 hónapon belül a bejelentéssel szemben bárki felszólalással élhet. Jogorvoslat A hivatali határozatokat az elővizsgálók hozzák. Ezek ellen a Szabadalmi Hivatal fellebbezési tanácsához lehet fellebbezést benyújtani, az alábbi esetek143
