Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)

17. India

India

C) Védjegyjog Hatályos jogszabály

1958. évi 31. sz. törvény a védjegyekről Jog keletkezése

A védjegyre való jogot a használat alapítja, lajstromozásra az első használó jogosult. A lajstromozást követően azonban a lajstromozott tulajdonos joga erősebb mint a lajstromozás nélküli használattal jogot szerzett tulajdonosé.

Oltalmazható megjelölések

A lajstrom A. részében csak olyan megjelölés jegyezhető be, amely megkülönböztető jellegű, valamint legalább egy elemet tartalmaz az alábbiakból:

1. Vállalat, személyneve,

2. A kérelmező személy vagy jogutódának aláírása

3. Fantáziaszó,

4. Olyan szó, amely nem áll közvetlen összefüggésben a termék minőségével, és sem nem földrajzi név, sem nem tulajdonnév, sem nem képezi valamely személy nevét, valamint azoknak nem is szokásos rövidítése, továbbá nem elnevezése valamely indiai szektának, kasztnak, vagy törzsnek,

5. Egyéb megkülönböztető megjelölés.

A lajstrom B. részébe olyan megjelölést lajstromoznak, amelynek megkülönböztető képessége csökkent mértékű.

Oltalomból kizárt megjelölések

Az a megjelölés, amely

1. félrevezető vagy megtévesztő,

2. törvénybeütköző

3. botrányos vagy obszcén elemekből áll, vagy ilyen elemeket tartalmaz,

4. olyan elemeket tartalmaz, amelyek Indiában valamely társadalmi osztály, vagy állampolgárok bizonyos kategóriájának vallásos érzületét sérti

5. ha oltalomképességének hiányát a bíróság megállapítja

6. már korábban bejegyzett védjeggyel azonos vagy ahhoz megtévesztően hasonló

7. olyan szó, amely kémiai elem vagy vegyület megjelölésére használatos,

8. élő vagy húsz évnél nem régebben elhunyt személy neve, ennek ill, jogutódának hozzájárulása nélkül.

Eljárás

A védjegylajstrom A és B részből áll. A bejelentést érdemi vizsgálatnak vetik alá : harmadik személy korábban szerzett jogaiba való esetleges ütközést

121