Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)

15. Görögország

Görögország Újbóli érvénybehelyezés Időről időre hivatalosan bejelentik, hogy mely szabadalmak váltak az évi illeték lerővásának elmulasztása miatt érvénytelenné ; az ilyen közlés megjele­nése után a szabadalom már nem helyezhető érvénybe. Engedély készség Engedélykészség ("Licences og Rights”) bejegyzése esetén a lerovandó évi illeték összege a felére csökken. B) Használati minta jog Nincs. C) Védjegyjog Hatályos jogszabály 1998. sz. 1940. januári, óta hatályos törvényerejű rendelet a védjegyek­ről, módositva a 3205 sz., 1955. május 11-i rendelettel. Jog keletkezése A védjegyoltalom a lajstromozással jön létre. A használatnak nincs jog­keletkező hatálya. Oltalmazható megjelölések Minden megjelölés, amely a különböző előállitóktól és termelőktől szár­mazó áruk eredetének feltüntetésére megkülönböztetésül szolgálhat. Kollek­tiv védjegyek lajstromozhatók. A védjegyoltalom harmadik személyeket nem gátolhat abban, hogy nevüket, cégnevüket, cimüket és termékeik tulajdonságát áruikon szabadon feltüntethessék, feltéve, hogy a felsorolt jelzéseket nem véd­­jegyszerüen alkalmazzák. Gyógyszerek megkülönböztetésére használt megje­lölések lajstromozása kötelező. Oltalomból kizárt megjelölések 1. A megkülönböztetésre alkalmatlan megjelölések, ilyenek pl. egyszerű vonalak, számok, valamint olyan szavak, ábrák és kifejezések, amelyek a for­galomban az áru megnevezésére, minőségének egyéb tulajdonságainak megjelö­lésére általában használtak. (A leiró azaz deszkriptiv védjegyek a közismert­ség bizonyitása esetén lajstromozhatók.) 2. A Görög Állam hivatalos hatósági és királyi jelvényei, vallási szim­109

Next

/
Oldalképek
Tartalom