Papp János: Kner Imre és a nemzetközi könyvélet - A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei 22. (Békéscsaba–Gyoma, 1991)
értékes előadásért/’4 Kner Imre viszontválaszában összegezte a témával kapcsolatos legfontosabb tanulságokat. Megállapításainak lényegét az alábbi ars poeticái értékű gondolat tartalmazta: „...Meggyőződésem, hogy minden emberi munka csak akkor értékes és akkor szolgálja az egész emberiség érdekét, ha alkotója tudatában van a múlttal és a jövővel szembeni kettős felelősségének. ”'0 A kongresszus további előadásai és egyéb programjai is sokrétű szakmai ismerettel gazdagították a résztvevőket, így mindenben igazolást nyert a mottóul választott gondolat: A betű legyőzhetetlen! Nagy sikert aratott a kongresszussal egy időben a műcsarnokban megrendezett Magyar Nemzeti Nyomtatványkiáílitás, amelyen gazdag, mintegy 70 darabból álló Kner-anyagot is láthattak az érdeklődők. Kner Imre kapcsolata a nemzetközi könyvélettel ezzel a jelentős kongresszusi és kiállítási tevékenységgel zárult. A következő időszakban egyre több akadály nehezítette, majd pedig lehetetlenné tette mind a meglévő nexusok fenntartását, mind pedig újabbak kialakítását, megszervezését. A politikai ellentétek egyre erőteljesebb hatása, a háborús készülődés, a megkülönböztetéseket és korlátozásokat tartalmazó törvények kiadása elháríthatatlan akadályt jelentett a nemzetközi lehetőségek (kongresszusok, kiállítások) fenntartására, folytatására. Kner Imre hamarosan bekövetkező tragédiájával kiváló szakembert, lelkes szervezőt, önzetlen és áldozatkész kiadót vesztett nemcsak a hazai és az európai könyvművészet, hanem a szervezetszerű nemzetközi könyvélet is/''1 65. Kner Imre viszontválaszának a kongresszusi jelentés alapján készült szövege megjelent in: Kner Imre és Beatrice Warde találkozása. Szerkesztette: Haiman György. Bp. 1979. Zrínyi Nyomda, 28-32. oldal 66. Kner Imre és a nemzetközi könyvélet kapcsolatának intenzitását jól érzékelteti külföldi szakemberekkel, illetőleg nyomdákkal folytatott levelezése és cserekapcsolata is. A jegyzetekben (13., 21., 27, 45., 53. tétel) említetteken kívül figyelmet érdemlő személyek/nyomdák többek között a következők: Hugo Lagerström nyomdatulajdonos, Stockholm / Walter Tiemann grafikus, könyvtervező, betűművész, Leipzig / Imre Reiner grafikus, betűtervező, szakíró, Leipzig, Svájc / Jan Tschichold betűművész, tipográfus, szakíró, Leipzig, München, Basel / Hans Hauser nyomdatulajdonos, Frankfurt am Main / Franz Helmberger nyomdaigazgató, Leipzig / Imprenta la Neotipia nyomda, Barcelona / Max Richard Kirste nyomdatulajdonos, Oslo / Edvin Lundgren nyomdatulajdonos, Malmö / Alexander Oldenbourg nyomdaigazgató, München / D. B. Updike könyvművész, bibliofil kiadó, szakíró, Boston / Norstedt & Söner nyomda, Stockholm / Gustav Mori betű- és nyomdászattörténész, Frankfurt am Main / Walter Buhe profeszszor, Leipzig / Paul Kretzchmar nyomdaigazgató, Freiberg / Niels R Thomsen nyomdatulajdonos, Holstebro (Dánia)-BMLXI. 9. M/1M. doboz 27
