Papp János: Kner Imre és a nemzetközi könyvélet - A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei 22. (Békéscsaba–Gyoma, 1991)
A PRESSA idején tartották meg a II. nemzetközi nyomdászkongresszus tanácskozását is, melyen 20 országból közel 1000 szakember vett részt. Különösen németek (720) és angolok (94) jelentek meg nagy számban. Hazánkat hárman képviselték s közülük az egyetlen hivatalos kiküldött Kner Imre volt.23 Aktív közreműködőként előadást is tartott Notwendigkeit und Aufgaben einer Internationalen Buchdrucker-Organisation (Egy nemzetközi könyvnyomdász szervezet szükségessége és feladatai) címmel.26 A kölni részvételt Kner Imre felhasználta újabb szakmai kapcsolatok kialakítására2. valamint egy mainzi látogatásra is.2s Az ekkor kötött ismeretségek közül különösen Franz Rutzen helyi nyomdatulajdonossal valamint Heinrich Heidenheimerrel, a városi könyvtár könyvtörténész és filológus munkatársával kialakított kapcsolata bizonyult gyümölcsözőnek; mindkét esetben mintegy másfél évtizeden át szakmai kérdésekről intenzív levelezést folytattak egymással.2' Kner Imre eleget tett dr. Aloys Ruppel ügyvezető elnök egy régebbi felkérésének is: két tanulmányt írt a Gutenberg Jahrbuch számára. Dolgozatai közül az első Handgemachtes Buch und Maschinenbuch (A kézzel készített és a géppel gyártott könyv) címmel az 1929-es.” míg a másik Ludvig Kozma als Buchkünstler (Kozma Lajos mint könyvművész) az 1930-as évkönyvben jelent meg/1 Nem kellett sokáig várni a következő bemutatkozási lehetőségre sem. Az 1930-as monzai könyvkiállításon is elismerést arattak a magyar könyvek. A sikert — különösen az országos szervezést vállaló Kner Imre számára - mégis beárnyékolta a kellemetlen epilógus, tudniillik egy félreértés kapcsán a teljes kiállítási anyag ajándékképpen a rendezők tulajdonába került, így a kölcsönkért köteteket sem tudta a hazai szervezőbizottság visszajuttatni a tulajdonosoknak. A lipcsei, a kölni és a monzai nemzetközi könyvkiállítások anyagának összegyűjtésében, válogatásában való sikeres közreműködés után Kner Imre hamarosan újabb felkéréseket kapott. Először az 193I-es párizsi nemzetközi könyvművészeti kiállítás (Salon International du Livre d’Art) magyar szekciójának megszervezésével bízták meg. A kiírás értelmében az utolsó 20 évben megjelentetett művészi értékű könyveket lehetett kiállítani, emellett gyermekkönyvekből, illetőleg kiadói jelvényekből kamarakiállításokat rendeztek. Kner Imre 39 személynek (festő-, szobrász- és iparművésznek, tipográfusnak, könyvkiadónak) küldött a feltételeket is tartalmazó felhívásból.,2 A beérkezett kollekcióból 27 művész (Bortnyik Sándor, Divéky József, Jaschik Almos, Kassák Lajos, Kozma Lajos, Molnár C. Pál stb.) alkotása került ki 25. BML XI. 9. M/-t-es doboz 26. In: II. Internationaler Buchdrucker-Kongress in Köln +-8. September 1928. Köln, 1928. 27 A kölni kongresszuson és kiállításon kialakított kapcsolatok: Heinrich Borchers, a német könyvnyomtatók egyesületének elnöke, Berlin / Y. Tatsuki műkereskedő, Osaka / Friedrich Kuhle nyomdatulajdonos, Köln / Johan Olsen, Koppenhága / Herman Oppenheim, Groningen / Franz Rutzen nyomdatulajdonos, Mainz- BML XI. 9. M/3-4. doboz 28. BML XL 9. M/l-es doboz 29. Ugyanott 30. A Gutenberg Jahrbuch Mainz 1929. évi kötetében 221—237 oldal. Magyarul: Kner Imre: A könyv művészete. Szerkesztette: Haiman György. Bp. 1972. Szépirodalmi Könyvkiadó. 170-185. oldal 31. A Gutenberg Jahrbuch Mainz 1930. évi kötetében 298-328. oldal. Magyarul: Magyar Grafika 1990/6. Kner Imre emlékszám 17-26. oldal. Fordította: Haiman György 32. BML XI. 9. M/4-es doboz 17
