Papp János: Kner Imre és a nemzetközi könyvélet - A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei 22. (Békéscsaba–Gyoma, 1991)
küzdelmet kellett folytatnia különböző szakmabeli kollégáival (még Tevan Andorral is). A kiállítási katalógusba írt előszava kapcsán a régi magyar betűtermelés önállóságának kérdésében a Magyar Grafika hasábjainlv Czakó Elemérrel2" sajtóvitát folytatott, amelyből végül győztesen került ki. Ezeket a kellemetlenségeket feledtették Kner Imrével a lipcsei bemutatkozás személyes élményei és sikerei. A kiállítás alkalmával számos szakemberrel, kollégával kötött ismeretséget,-1 s valójában ekkor került be a nemzetközi könyvélet elismert tipográfusai közé, amit a „Német Könyvművészek” egyesületének (Vérein „Deutsche Buchkünstler’’) levelező tagjává történt megválasztása is bizonyított. (6. kép ) A lipcsei kiállítás „utóéletének” fontos epizódja volt az a német nyelvű röpirat, melyet Kner Imre a modern könyvstílus kialakításának lehetőségeiről x 9? irt.“ Lipcsében szerzett tapasztalatai alapján megállapítja, hogy remény van egy modern, általános érvényű könyvstílus kialakítására. Ennek érdekében konkrét javaslattal lép valamennyi ország vezető könyvművészei és könyvtechnikusai elé. Tervezete „olyan nemzetközi szervezet létrehozására irányul, amely egyesítené magában, a világ vezető könyvművészeit, annak érdekében, hogy kapcsolatuk révén előmozdítsák a kor egységes könyvstílusának kialakítását. A szervezet tagjai időről időre könyvművészeti törekvésüket bemutató mintanyomtatványokat készítenének s ezeket egymás között kicserélnék”.2'’ Haiman György - igen találóan - Kner Imre pályáján „epizódnak és fordulatnak” tekinti a lipcsei kiállítással kapcsolatos eseményeket és tapasztalatokat.19 20 21 22 23 24 Valóban cezuráhs jellegűnek mondható az 1927-es év, amelynek eredményei majd a következő esztendők könyvművészeti produktumaiban jelentkeznek. Egy évvel később ismét Németországban, ezúttal Kölnben került sor nemzetközi könyvbemutatóra. Az 1928-as pressa sajtókiáüításra Kner Imre három tipográfiai lapot (az Ótestamentum kezdőlapját, valamint a Szigeti veszedelem címlapját és egy szövegoldalát) küldött ki. Mózes első könyvének klasszicista tipográfiáját a budai egyetemi nyomdának a 19. század elején kiadott szép liturgikus könyvei inspirálták - ezeknek néhány példányát maga is őrizte könyvtárában: Zrínyi eposzának címlapjához pedig a Kner Klasszikusok sorozatában megjelent tipográfiai megoldást alkalmazta felnagyított formában. 19. Magyar Grafika 1927 évf. 356.. 522.. 535-538.; 1928. évf. 82-91.. 138-139. oldal. A vita teljes anyaga in: Kner Imre: A konya művészete. Szerkesztette;. Haiman György. Bp. 1972. Szépirodalmi Könyvkiadó. 95-135. oldal 20. Czakó Elemér (1876-1945) iparművészeti és könyvészeti szakíró, a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda főigazgatója; a vitában Csipio Paprikánusz néven vett részt 21. A lipcsei kiállításon kialakított kapcsolatok: S. H. de Roos festő, grafikus, betűtervező, kiadó. Hilversum : E H. Ehmcke betű- és könyvművész, München / Karl Klingspor dr. betűöntöde-tulajdonos, Offenbach [In: Haiman György: Korstílus és a könyvművészet társadalmi felelőssége — Békési Élet 1982/2. szám 162-164. oldal] 22. Kner Imre: A modem könyvsrilus kialakításának lehetőségei. Javaslat a vezető könyvművészek nemzetközi kapcsolatára. Fordította: Haiman György. Békési Elet 1982/2. szám 167—173. oldal 23. Haiman György: Korstílus és a könyvművészet társadalmi felelőssége — Békési Élet 1982/2. Szám 161—166. oldal 24. Haiman György: Mi történt Lipcsében 1927-ben? - Békési Élet 1990/2. szám 155-158. oldal 15
