Papp János: Kner Imre és a nemzetközi könyvélet - A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei 22. (Békéscsaba–Gyoma, 1991)
konzerválja és az egész világon elterjeszti az emberiség által termelt szellemi értékeket, hanem hogy az a tudománnyal, művészettel és irodalommal, az általános civilizációval és kultúrával benső, elválaszthatatlan összefüggésben van.”1 Knerék a báli meghívóikból egy teljes mintagyűjteményt állítottak ki (1. kép), melyet a zsűri aranyéremmel jutalmazott. (2. kép) Ez volt a legmagasabb kitüntetés, amelyet magyar kiállító kapott! Sajnos a kiállítást megzavarta a szarajevói merénylet, majd pedig ennek következményeként a világháború kitörése. Kner Imre (akkor már hetedik éve a gyomai nyomda műszaki vezetője) is megtekintette a BUGRÁ-t és tapasztalatairól tudósításban számolt be Károlyi Mihály napilapjában, a Magyarországban.2 Gelléri Mór felkérésére részletes, mindenre kiterjedő elemző ismertetést is írt.1 Ebből megtudjuk, hogy a gazdag anyagot felvonultató, sikeresnek ígérkező kiállítást szinte derékban törte ketté a háborús helyzet. Először becsukták az orosz pavilont, melyet hamarosan a francia, az angol majd pedig a belga és a japán követett. Végül a németekén kívül csak az osztrák és az olasz kollekció maradt a helyén a kiállítás végéig. A rendkívüli helyzet a közönséget is visszatartotta a búgra látogatásától, így jóformán csak szűkebb szakmai körökben keltett figyelmet. Kner Imre, felhasználva a kínálkozó lehetőséget, a lipcsei kiállítás megtekintését összekötötte egy hosszabb (1914. június 4. - július 1.) európai (Németország, Hollandia, Belgium) utazással s élményeit, tapasztalatait részletes útinaplóban örökítette meg.4 5 A búgra hosszú időre az utolsó alkalom volt arra, hogy a kultúrnemzetek békés versenyben találkozhassanak s kiadott könyveik művészi kvalitását nemzetközi összehasonlítás keretében is igazolják. A nemzetközi könyvélet újraindulására csak több évvel a háború befejezése után került sor. Kner Imrét közvetlenül érintő eseményként 1922 tavaszán Lipcsében, a grafika és a könyvnyomtatás királyi akadémiáján Kner-kiadványokból kiállítást rendeztek.3 Ugyanebben az évben a stockholmi Magyar Társaság megrendelésére egy svéd nyelvű magyar verses antológia készült Gyomán. Az Unger Lyrik címmel megjelent kötet 50 költeményt tartalmazott Leffler Béla6 fordításában. Jelentős nemzetközi elismerésnek számított, amikor a lipcsei Archiv túr Buchgewerbe und Gebrauchsgraphik folyóirat 1922 karácsonyára Imre Kner und Lajos Kozma: Neue Bahnen ungarischer Buchkunst címen gazdagon illusztrált különszámot adott ki.7 A következő évben már az egész világ nyomdászati szakembereit mozgósító 1. Gelléri Mór: Érdekes kiállítások 1914-ben. Bp. 1914. Singer és Wolfner kiadás. 63-64. oldal 2. Magyarország, 1914. június 17 9-10. oldal 3. Gelléri Mór i. m. 65-81. oldal 4. Kner Imre útinaplóját a Kner Nyomda, nyomtatott olvasatát is tartalmazó fakszimilében is megjelentette. Békéscsaba, 1984. 5. A Kner Nyomda (Gyorna) iratai, Békés Megyei Levéltár, Gyula (a továbbiakban BML) XI. 9. M/l-es doboz 6. Leffler Béla (1887-1936) író, műfordító, egy időben stockholmi követségünk sajtóelőadója 7 Neue Bahnen ungarischer Buchkunst. Gyoma, 1992. Kner-kiadás 7
