Papp János: Kner Imre és a nemzetközi könyvélet - A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei 22. (Békéscsaba–Gyoma, 1991)
adókkal) ismerkedett meg, akik közül azután többekkel rendszeres szakmai és cserekapcsolatba, sőt néhány esetben baráti kontaktusba került.1 ’ Ezek a nexusok egyrészt európai kitekintést biztosítottak számára, másrészt lehetővé tették a gyomai Kner-nyomdának és kiadványainak külföldi megismertetését. így 1926-ban kapcsolatba került a mainzi székhelyű Gutenberg Társasággal, amely a nyomdaipar történetének és művészeti vonatkozásainak kutatását, valamint Gutenberg emlékének ápolását tűzte ki célul. Az 1900-ban alapított (még ma is működő) társaság tartotta fenn a mainzi Gutenberg Múzeumot is, emellett évkönyvet és értékes kiadványokat jelentetett meg.13 14 15 Amikor Kner Imre 1926-ban belépett a Gutenberg Társaság tagjai közé (4. kép), dr. Aloys Ruppel ügyvezető elnök nyomban megkérte, legyen segítségére a Gutenberg Múzeum részére megvásárlásra kerülő magyar könyvanyag összeállításában, valamint szakcikket kért tőle a társasági évkönyv számára. Kner Imre a rendelkezésére bocsátott 400 márka értékben 57 tételben 79 kötetet válogatott össze és küldött ki Mainzba. A könyvek közül 29 tétel Kner-kiadású volt, míg a többin a Tevan, a Pantheon, az Amicus, a Kellner és a Franklin Kiadó osztozott. A következő nemzetközi feladatot az Í921-es lipcsei nemzetközi könyvkiállítással (Internationale Buchkunst-Ausstellung) kapcsolatos tevékenység jelentette. Mivel nem volt központi zsűrizés, minden országból egy honi előkészítő bizottság által kiválasztott anyag került bemutatásra. A lipcsei kiállítás rendezési alapelve az üzleti és vállalkozói szempont teljes kikapcsolása volt, így mindenekelőtt ezt kellett a válogatóknak (Kner Imre, Kozma Lajos,' Végh Gyula16 * 18) szem előtt tartaniuk. A kiállítási katalógus is nemzetenként önálló előszóval jelent meg. A magyar fejezet elé Kner Imre írt igényes bevezetőt.17 (5. kép) Nemzeti kollekciónk figyelmet keltett a 21 ország legszebb könyveit felvonultató bemutatón. Ez főként Kner Imre kifinomult ízlésének és a kiíráshoz szigorúan ragaszkodó következetességének köszönhető. „A magyar anyag finom összeválogatottságában nem halványult el a nyugati nemzetek termékei mellett... Kner Imre mintaalapjait is élénken tárgyalták meg a kritikusok... ” — írták az egyik kiállítási értékelésben. Azonban ahhoz, hogy nemzeti kollekciónkról ez a kedvező vélemény kialakulhasson, Kner Imrének nem kevés - olykor személyeskedéstől sem mentes -13. A göteborgi kongresszuson kialakított kapcsolatok: R. A. Austen-Leigh nyomdaigazgató, London / Oscar és Folke Isacson nyomdatulajdonosok, Göteborg / Friedrich Jasper nyomdatulajdonos, kereskedelmi tanácsos, Becs Alarik Ragnar nyomdamérnök, Göteborg / Alberts Wilhelm könyvkereskedő, Göteborg / Carl Z. Haeggström nyomdaigazgató, Uppsala / Waldemar és Bruno Zachrissen nyomdatulajdonosok, Göteborg / Rudolf Ullstein nyomda- és kiadóvezető, Berlin / Hans és Horst Heenemann nyomdatulajdonosok, Berlin - BML XI. 9. M/l-3. doboz 14. A Gutenberg Társaság taglétszáma 1924-ben 310, míg 1931-ben 1406 fő volt 15. Kozma Lajos (1884—1948) építész, iparművész és grafikus 16. Végh Gyula (1870-1951) az Iparművészeti Múzeum igazgatója, a Magyar Bibliophil Társaság egyik alapítója 17 In: Internationale Buchkunst-Ausstellung, Leipzig, 1927 Amtlicher Katalog, 296-297 oldal; továbbá: Kner Imre: A könyv művészete. Szerkesztette: Haiman György. Bp. 1972. Szépirodalmi Könyvkiadó. 94—95. oldal 18. Van-e szép magyar könyv? A lipcsei könyvművészeti kiállítás tanulságai - Újság, 1927 október 28. 11
