Haiman György (szerk.): Kner Imre emléke 1890-1990 (Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1990)

Rényi Péter: A reformer

már több mint 15 esztendeje annak, hogy a magam üzleti kalkulációján keresztül arra a meggyőződésre kellett ébrednem, hogy a falusi szegénység problémája nálunk a döntő. Már... a Matolcsy-féle számítások előtt tudtam, ha nem is számszerűen, hogy nálunk vagy 150 millió felhasználatlan munkanap vész el évente, amelyet a mezőgazdaság nem tud hasznosítani, amelveken tehát a mezőgazdasági munkás nem keresi meg az aznapi kenyérre valót. Ez a felhasználatlan népenergia hiányzik a fogyasztásból és a termelésből. És ez minden bajunk oka.”

S persze ennek megállapításánál nem állt meg, a megoldást is kereste: „Sok esztendőt töltöttem el tervekkel, hogy hogyan lehetne ezeken a dolgokon segíteni, mert azt tudom és látom, hogy a magyar kérdés tisztára kultúrkérdés. Most merik végre a Parlamentben is kimondani azt, amit a szakirodalom régen megállapított, hogy a magyar föld hektáronkénti átlaghozama negyven év óta nem emelkedett, mert amit némely modernebb gazdaság javít az átlagon, azt lerontja az, hogy a régi, humuszban gazdag őstalajt kiélték sok helven és trágyázással nem pótolták. ”

Innen j ut el a bevezetőül már említett axiómához, hogy „bajaink oka az általános műveltség és a szakképzettség katasztrofális hiánya”, amelyből a többi között az alacsony termelékenység következik. Többféle kezdeményezése volt, hogyan segíthetne, mint kiadó is a bajokon; részletes terveket készített egy parasztújság megjelentetésére, amely „politikamentesen szaktudást és helyes gazdasági információkat közvetített volna”: hasonló célzattal „egy ponyvaszerű népies kiadványsorozatot” szeretett volna beindítani; sőt, még egy számviteli rendszer bevezetésével is kísérletezett, amely a kisgazdáknak lehetővé tette volna termelésük rentabilitásának ellenőrzését. De sem ideje, sem pénze nem volt ezek megvalósításához, mint ahogy nem volt képes megfelelő szakértelemmel rendelkező, a gazdák számára hozzáférhető nyelven író szerzőket sem találni.

42