Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944 (Budapest–Gyoma, 1979)
Knerék és a könyv
vét, amely a gyomai nyomdának nemcsak tipográfiai remeklése, de a régi betűminták kiváló reprodukciójával is kitűnik (1940). Két illusztrációs kísérlet: a Társaság 1933. évi kiadványában Színi Gyula Válogatott elbeszélései ben Végh Gusztáv eredeti, kézisajtón készült rézkarca: Elizabeth Barrett-Browning Portugal szonettek című kötetében a költőnő rajzos portréja finom fényképmásolatban látható (Pantheon-kiadás, Budapest 1936). Az 1930-as év kiemelkedő alkotása Osvát Ernő aforizmáinak könyve, Az elégedetlenség könyvéből. Számos kísérlet után alakult ki a nagybetűs Bodoni-szöveg kompozíciója. A szép bőrkötés - kézi aranyozással - Kner Erzsébet munkája"*' (47. kép). A régi díszítőelemek, amelyekkel ez a könyvtábla is készült, s amelyek Kner Erzsébet kötésein gyakran előfordulnak, Kner Imre gyűjtéséből származnak. Kner Imre az 1920-as, 30-as években régi falusi, kisvárosi könyvkötészetekből vásárolta össze a főként XVIII. századból s a XIX. század elejéről származó rézvésetű aranyozószerszámokat, s ezzel a mintegy százötven motívumból álló gyűjteménnyel a művészi könyvkötés számára is megteremtette a ha-J J O gyományok korszerű felújításának lehetőségét (54., 55. kép). A klasszicista korszakban - 1928-tól 1944-ig - egyetlen illusztrációs kísérletről tudunk, de az is félbemaradt. Kner Imre 1931- ben egy gyermekképeskönyv-sorozatot szeretett volna készíteni. Az elgondolásnak - amint ez néhány rövid utalásból kiderül - ihletője egy hasonló szovjet vállalkozás volt. A sorozat első négy kötete a táplálkozás, a ruházat, a lakás és a közlekedés fogalmaival ismertette volna meg a gyerekeket, s a szövegét Kner Imre akarta megírni. A Kaesz házaspárral folytatott tanácskozás eredményeképpen, Kaeszné Lukáts Kató elkészített egy próbaillusztrációt (48. kép). A kísérlet folytatásának azonban a gazdasági válság véget vetett, s a könyvek sohasem valósultak meg.* Kner Imre írása szerint ,,a Bodonival készített legjellegzetesebb nyomtatványai’ * az 1932-es Goethe-évforduló alkalmából láttak napvilágot. Valóban, a klasszicista tipográfia a maga teljes harmóniájában Az örök Goethe három kötetében valósul meg. Feliratos emlékeket ébresztő nagybetűs címsorok helyett a címeket - ekkor már általában ritkított és apró - kisbetűből szedik. Kner Imre úgy emlékszik, hogy Schiller Musen-Almanachjának egy, a XVIII. század végéről származó címlapja inspirálta Goethe-köteteinek megoldását.* E címlap pedig magának Schillernek a kívánságai szerint készült Tiibingenben, J. G. Cotta kiadásában. Goethe halálának századik évfordulóján Lipcsében kiállítást rendeznek Goethe in der Buchkunst der Welt* címmel, s ezen belül a nyomdászok külön megemlékezését Hundert Buchdrucker huldigen Goethe* jelszóval. Kner Imrét is meghívják, hogy ünnepi tipográfiai lappal vegyen részt a megmozdulásban. Goethe Über allen Gipfeln kezdetű versének német szövegéből és tíz különböző magyar fordításából áll össze egylapos, ív alakú kompozíciója (49. kép). RÉGI HAZAI NYOMDÁK MINTAKÖNYVEI SZÉN I KI rn PÁL B I IMI' kst. i *im KIM) \ S A \ két főbűn: Ha nem becsülöd meg azt, aki szeret. S ha nem becsülöd meg a jobbik énedet, az önérzeted magasbavágyódását, az alkotóerődet. Örökké: történéstől függetlenül. Az. hogy mindentől találva érzed magad, bizony szerénytelen; szerénytelen, mint maga az életteljesség. Intellektuális szolgaság. A Hozzáértés és a Lelkiismeret két néma sorfala között az önkény igazsággá lép elő. A félelem menekülés közben nő. Alom. A lélek boldog elmerültségben nézi a még meg nem született s a már meghalt gyermekei társasjátékát. Sommás ítéletet mindenről inkább lehet mondani, mint a fiatalságról. A Magyar Bibliophil Társaság e kiadványa fontos dokumentumokat adott közre a magyar betűminták történetéből Végh Gusztáv rézkarca Színi Gyula Válogatott elbeszéléseihez, 19 33 Egy lap Osvát Ernő aforizmás könyvéből, 1930 47
