Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944 (Budapest–Gyoma, 1979)

Nyomtatványkiadás

már 1920-as terv Jaschik Álmos műve: gazdag kartusokból fűzött munkaallegóriákból áll, amelyeket keret díszít. Új módszert hoz a Kozma-díszek megjelenése. A szedhető körzetek sok változata és különböző színekben való kombinációja a kísérletek és megoldások kimeríthetetlen forrása lett. A részvényekhez további elemeket is szereznek be. Egy berlini betűöntődétől kalligrafikus díszeket vesznek*, Kner Albert nagyméretű díszített számsort rajzol*, melyet a betűöntöde sokszorosít. Betűiket is gazdagítják a részvények karakterének megfelelő feliratozás érdekében, beszerzik Walter Tiemann árnyékolt Narcissát és a Lucina nevű negatív betűt.*

Az új grafikai elemek - keretdíszek, szimbolikus figurák (ipar, kereskedelem, mezőgazdaság stb.) - rajzainak elkészítésében főleg Dankó Ödön* működött közre. Negyven ilyen figurát - jelvényt - tartalmazó füzetet is közreadtak. Később Kaesz Gyula is készített egy alapnyomatokhoz szolgáló díszes kompozíciót (i939)*

Bizonyára a részvények nyomtatásával függ össze Kner Imre kísérlete (1928) a színes nyomtatással, az áttetsző színek egymásra nyomtatásával kapcsolatban. Egy másik experimentum keretében, 1940 körül fiktív, a lehető legtöbb elemből kombinált részvényminta sok-sok színvariációját nyomtatták le, s a variánsok tanulságos sorozatát hozták létre.

Mintegy száz mintából álló részvénygyűjteményük a kor tipográfiai vállalkozásainak sok szépségét és érdekességét tartalmazó dokumentuma.*

A húszas évek vége felé borcímkék „előregyártására” tettek kísérletet. A barokkos díszítésű színes kereteket Kner Albert tervezte. A készen álló keretes nyomatokba esetenként nyomtatták bele a kívánt szöveget.

Ebből az időből származnak vendéglői étlapmintáik is. Ezek is Kner Albert rajzai szerint készültek, de kivitelezésüknél nemcsak a díszítésre, hanem az ízléses tipográfiára is nagy gondot fordítottak.

A reklámnyomtatványok magas ára a kisebb vállalatokat viszszatartotta a nyomtatott grafika felhasználásától. Ez a tapasztalat Kneréket arra indította, hogy bizonyos szakmák számára előre elkészített olyan reklámnyomtatványokat készítsenek, amelyekbe a kívánt szöveg esetenként bclenyomtatható. így keletkezett a divatáruk tavaszi és őszi évadjának reklámját szolgáló „Itt a tavasz” feliratú értesítőkártya, Lukáts Kató üde divatfigurájával 193 i-ben, amikor Kaesz Gyulának és feleségének Knerékkel való termékeny kapcsolata kezdődik. A nyomtatvány párját is Lukáts Kató rajzolja, „Itt az ősz” címmel (18. kép).

Az „előregyártás” gondolatának jegyében készülnek, eredetileg a báli meghívókhoz, azok az általánosan használható jelvények - mai szóhasználattal emblémák -, amelyekről a Röpke Lapokról szólva megemlékeztünk. Ezeket a Horváth fenő által rajzolt emblémákat rendszeresen alkalmazzák különféle reklámnyomtatvá-Részvényen alkalmazott rajzos elem, Dankó Ödön rajza, 1925 körül

Borcímke a 20-as évek végéről, Kner Albert terve