Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944 (Budapest–Gyoma, 1979)
Színes képek
AZÁNKBAN AZ ELSŐ KÖNYV-nyomtatómühely Mátyás király uralkodása idején kezdi meg működését s hozzánk az Olaszországból jövő renaissance-kulturával került. A budai egyetem megnyíltával akkora lett a kereslet a könyvek iránt, hogy Geréb László budai prépost egy nyomda felállítását határozta el. Már előbb említettem, hogy a 15. század végén a velencei könyvnyomtató-müvészet milyen magas fokra emelkedett s csak természetes, hogy a teljesen az olasz renaissance-kultura hatása alatt álló magyarok is onnan hozták el az első magyar nyomdászt, az Augsburgban született és Velencében dolgozó Hesz András személyében. Ez a nyomda 1472-ben nyilt meg s igy teljes tiz esztendővel előztük meg Bécset s évtizedekkel Európa akárhány nagy városát. De a nyomda csak igen rövid ideig működött. Csak két könyv került ki sajtója alól s rövid néhány év múlva nyomtalanul eltűnik. Utána meglehetős sokáig nem is volt nyomda Magyarországon, hanem a budai egyetem árnyékában élő magyar könyvkereskedők és könyvkiadók külföldön nyomatták könyveiket, még pedig nagyrészt Bécsben, Nürnbergben Anton Kobergernél, később Krakóban, vagy Olaszországban, ahol több jeles magyar származású könyvnyomtató működött. Csak a 16. század közepe felé kezdték meg a magyar könyvnyomtatók újra itthon is munkájukat, amelyet addig a török háborúk akadályoztak. A törökök által uralt területen nem is volt magyar nyomda soha. A tizenhatodik század első felében a hitújítás eszméje uralta egész Európa szellemi életét s ez a mozgalom indította meg újra a magyar nyomdászok működését. A 16. század magyar nyomdászainak legnagyobb része református pap és térítő, aki maga irta és maga nyomtatta könyveit, hogy aztán ha egy-egy könyv elkészült, kocsira rakja egész műhelyét és a könyveket s vándoroljon, terjessze a könyvet, amig el nem fogy, amikor aztán újra letelepedjen máshol s hozzáfogjon a másik, uj könyv megcsinálásához. Ezek a vándornyomdászok voltak azok, akik a protestantizmust olyan hatalmasan elterjesztették s a magyar reformáció tulajdonképen Honterus János, Abádi Benedek, Huszár Gál, a két Hoffhalter, Heltai Gáspár s többi társaik nevéhez fűződik. Csak 1577-ben állítják fel Nagyszombatban a hires jezsuitanyomdát, hogy 18
