Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944 (Budapest–Gyoma, 1979)
A báli meghívók. Küzdelem a magyar alkalmazott grafika megteremtéséért
A BÁLI MEGHÍVÓK KÜZDELEM A MAGYAR ALKALMAZOTT GRAFIKA MEGTEREMTÉSÉÉRT A Kiier név hallatán a húszas-harmincas évek szép könyvei tűnnek elénk. Ezek a kiadványok mai könyvművészetünknek, a modem magyar könyveknek az elődei, sok tekintetben példaképei voltak. Az 1882-ben alapított gyomai nyomdának, a Kner család tagjainak 1944-Í4 tartó több mint hatvanéves munkássága azonban sokkal szélesebb skáláját öleli tel a magyar nyomtatóművészet alakulásának, ízlés- és stílusváltozásainak s nem utolsósorban a maga fejlődésének. Ez a könyv nemcsak a szép Kner-könyvek 1920-1940 közötti ténvkorát mutatja be, hanem a sokszor rögös pályát, a küzdelmeket, kitérőket és megtorpanásokat is, azt az utat tehát, amelv a csúcsokra, maradandó értékek megalkotásához vezetett. S nemcsak könyvekről szól, hanem a nyomdai művészet egészéről, amelvnek részeként kivirágzott s melyet betetőzött a magvar könvvet megújító alkotó munka is. Kner Izidor írásaiból - önéletrajzából és szakmai polémiáiból'*' - ismerjük az ország nvomdai állapotait a múlt század 80-as éveiben, amikor nyomdáját Gyomán megalapította. „Komisz papíron, kulimásztestékkeE' nyomtatott termékeiket elrettentő példaként gyűjtötte um is megvan gyűjteménye a gyulai levéltárban), és cikkeiben ostorozta hozzá nem értésüket. Néhány tővárosi és egykét igénves vidéki nyomdán kívül „csupán számbelileg gvarapodtak a nyomdai césyk s ezzel ... elejét is vették a színvonalban való kiemelkedésnek"' .* A kor könyveiben még érződik a retormkori klasszicizmus öröksége (Kazinczv kifinomult ízlése és kíméletlen bírálata serkentette ekkor a könyvnyomtatókat) és a romantika, amelyről a százféle agyafúrt szerkesztésű, cirádás betű, a litográfiával versenyző betűöntés megannyi új terméke tanúskodik. Kner Izidor első kiadványaié táblabíróvilág hangulatát idézik. Első fennmaradt kiadványa, az 1883-as vallásos énekeskönyv (27. kép i nem véletlenül emlékeztet a Tatár Péter-féle ponyvafüzetek külső megjelenésére, hiszen a falusi, népi olvasók igényét szolgálta. Ez az ósdi világ azonban már letűnőben volt. „A sok évtizedes tespedést a múlt század utolsó negyedében új korszak váltotta tel ... megszűnt az, hogv emberöltőm'! időközön át fölösleges volt eszmét, ötletet, gondolatokat termelni ... és tőképp, hogy ösmeretlen legyen az új beruházások fogalma.' * Kner Izidor hetvenöt forintnvi tőkével alapított nyomdája még a következő évtizedben sem dicsekedhetett beruházásaival: mégis a hazai nyomtatás élvonalába lépett. A 90-es években megjelent könyvei rendezett tipográfiájukkal, szép tiszta, éles nyomásukkal A századvégi nyomdák tükre. Kner Izidor furcsasággyűjteményéből A megyei nyomdák színvonalát örökítette meg Kner Izidor gyűjteményének ez a darabja (1894) 7
