Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)
Gyáralapítás Ganz Ábrahám 1844 őszén megvált a pesti József Hengermalom öntödéjétől. Önállósította magát, telket és házat vásárolt 4500 forintért Budán, a Vízivárosban, a Kórház utcában (ma Ganz utca). Ganz Ábrahám Vasöntödéjében hét segéddel megkezdődött a munka. A birtok tulajdonjogát és az öntési engedélyt 1845 januárjában kapta meg, üzemében rövidesen már 22 munkás dolgozott. Ganz bejelentette, hogy „vases ércöntő intézetet állítottam fel” és „foglalatoskodni fogok mindennemű gépalkatrészek készítésével”. Ekkor hívta Magyarországra másik öccsét, Henriket is, aki az öntöde adminisztrációs munkáiban segített. Még 1845-ben kibővítette öntödéjét a szomszédos telek megvásárlásával és egy kúpolókemence építésével. Ganz már az első üzleti évet eredményesen zárta. Fejlődő öntödéje a szabadságharc kitöréséig Buda városának hivatalos és a lakosság magánigényét elégítette ki. A Ganz-öntöde termékei kitüntetésképpen elnyerték az 1846- os Prágai Kiállítás ezüstérmét, s ugyanezen évben a Harmadik Magyar Iparmű-kiállítás ezüstérmét, valamint József nádor bronzérmét. Az 1848/49-es szabadságharc idején csökkent az öntöde termelése a polgári szükségletre, amit csak részben ellensúlyozott a honvédségi megrendelés. Az üzem tíz ágyütés ágyúgolyókat öntött a magyar honvédseregnek. A szabadságharc végén az öntöde 60 munkással dolgozott, s évi tiszta nyereségét 5000 forintra becsülték. Buda várának ostromát Ganz és két öccse a Kórház utcai épület pincéjében vészelte át. Az osztrák hadbíróság 1849 októberében felelősségre vonta a svájci állampolgárságú Ganz Ábrahámot a honvédségi szállításokért. Többszöri kihallgatás után hat hét elzárásra ítélték, börtönbe azonban nem került.-24-GANZ ÁBRAHÁM, A GYÁRALAPÍTÓ, A KÉREGÖNTÉS BEVEZETŐJE
