Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Szabadalmi anyagi és eljárási jog
A felszólalási iratban először meg kell jelölni azokat a jogalapokat, amelyek alapján a felszólaló a szabadalom megtagadását, vagy csak korlátozottan engedélyezését kéri. Azután határozott kérelmet kell előterjesztenie, hogy a felszólalás a közzétett igénypontok közül mely igénypontok megtagadására vagy korlátozására irányul. A felmerült költségek tekintetében is kell kérelmet előterjeszteni. A 81.888/1014. K. M. számú rendelet 31. §-a szerint azokat a tényeket, amelyekre a felszólaló felszólalását alapit ja, tüzetesen meg kell jelölni és a tények bizonyítására felhozott okiratokat és nyomdatermékeket egy eredeti vagy hitelesített másolatban és a bejelentő részére kézbesítés céljából egyszerű másolatban mellékelni kell. Tanubizonyitási indítvány esetében a bizonyítani kívánt tény-körülményeket egyértelműen elő kell adni ^továbbá a kihallgatni kívánt tanuk nevét, állását és lakhelyét meg kell adni, a tanukhoz szóló kérdéseket kérdőpontokba foglalva kell csatolni. A felszólalást annyi példányban kell benyújtani, hogy valamennyi bejelentőnek jusson egy-egy példány és egy példány az irathoz csatolható legyen. A felszólalás mindig csak egy találmányi bejelentés és a bejelentéssel egyidejűleg közzétett pótszábadalmi bejelentés ellen irányulhat. A felszólalási határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A határidő lejárta előtt kell a felszólalást az Országos Találmányi Hivatal iktatójába benyújtani. A határidő az utolsó napon az iktatási idő végével lejár. Határidőben postára feladott, de a Hivatalba határidő után érkezett felszólalást kellő időbe benyújtottnak elfogadni nem lehet. A nyilatkozat beadására kapott határidő 30 napos meghosszabbítását lehet kérni. E határidő elmulasztása esetében nem kell igazolással élni, mert a nyilatkozat előkészítő irat alakjában később is benyújtható A nyilatkozatra adott határidő lejárta után az elmulasztott nyilatkozaton felül minden további válasziratot vagy újabb előterjesztést előkészítő irat alakjában kell benyújtani. Az előkészítő iratnak csak az első példányát nyújtja be a bejelen tő vagy a felszólaló a Hivatalba és ahhoz elismervényt csatol, amely igazolja, hogy az előkészítő irat másodpéldányát közvetlenül megküldte az ellenfélnek. Ez az elismervény postai feladóvevény vagy az ellenfélnek az irat átvételét igazoló aláírása lehet. ' A nyilatkozatra adott hatái idő után a felszólalási ügy előadója előkészítő tárgyalást tart, melyre a feleket maga elé idézi. Az előkészítő tárgyalás a felszólalási eljárásnak különleges mozzanata, mert az uj Pp.-ben az előkészítő tárgyalásról intézkedést nem találunk. Az előkészítő tárgyalás célja a felek között felmerült vitás kérdések oly módon történő tisztázása, hogy a felszólalási ügyet lehetőleg egy felszólalási tárgyaláson el lehessen dönteni. Az előkészítő tárgyaláson az előadó megállapítja, hogy a tényállítások közül a felek között melyek vitásak és hogy azokat a felek mily módon kívánják bizonyítani, továbbá, hogy a felszólalás mely igénypontokat nem kifogásol és hogy a bejelentő a megtámadott igénypontokat milyen alakban kívánja fenntartani. Megállapítja továbbá az előadó, hogy az egyszerű másolatban becsatolt bizonyítékoknak az eredetivel való egyezését az ellenfél beismeri-e és hogy a becsatolt nyomtatványok megjelenésének időpontját - ha az nincs feltüntetve - a nyomtatványt előterjesztő fél milyen módon kívánja bizonyítani. Az előadó a megállapításokat- 35 -
