Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

10. ítélet a) A bíróság ítéletét kizárólag a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokra ala­píthatja! A bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőző­dése szerint bírálja el. b) A bíróság csak olyan tények alapján hozhat ítéletet, amelyek miatt vádat emeltek. A vád tárgyává tett tények jogi elbírálásánál a bíróságot az ügyész, illetve a magánvádlók indítványa nem köti. c) Az ítéletben a terheltet bűnösnek kell kimondani vagy fel kell menteni. d) Az ítélet bevezetésből, rendelkező részből és indokolásból áll. A bevezetés az eljáró bíróság megnevezését, a tárgyalás helyét és idejét, valamint azt tartalmazza, hogy az ítélet alapjául szolgáló tárgyalás nyilvános volt-e ? A rendelkező résznek tartalmaznia kell- a terhelt személyi adatait (a terhelt büntetlen vagy büntetett elő­életére utalni kell),- az ítélet tárgyául szolgáló bűntett megjelölését,- a terhelt bűnösnek kimondását vagy felmentését,- a bűnügyi költségekre és a polgári igényekre vonatkozó rendelkezést, úgyszintén azokat az egyéb rendelkezéseket, amelyeket a bíróság valamely jogszabály alapján hoz,- ha bűnösnek mondja ki a terheltet, meg kell állapítani a büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket. Az indokolásban elő kell adni a bíróság által megállapított tényeket, ezek között azt is, hogy a terhelt mikor, hol és mi miatt volt büntetve. Ki kell fejteni, hogy a bíróság a megállapított tényeket miért fogadta el valóknak, elő kell továbbá adni azokat az okokat, amelyek a bíróságot az ítéleti rendelkezé­sekre indították. Ha a bíróság ténymegállapítása vagy döntése alapjául a szak­értő véleményét nem fogadja el, ennek okát mindig részletesen ki kell fejteni. Az indokolásban elő kell adrii azokat az okokat is, amelyek a tárgyalás során a bizonyítás kiegészítése iránt tett, vagy egyéb lényeges kérdésben előterjesztett indítványok elutasításának alapjául szolgáltak. 11. A fellebbezés a) Az első fokon hozott ítélet ellen- a Legfelsőbb Bíróság által első fokon hozott ítélet kivételével - felleb­bezésnek, illetve az ügyész részéről fellebbezési óvásnak van helye. A fellebbezés az ítélet bármely rendelkezése vagy kizárólag az indoko­lás ellen is irányulhat. A fellebbezés az Ítélet jogerőre emelkedését ab­- 191 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom