Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Szabadalmi anyagi és eljárási jog

I. Ferenc császár 1794-ben, majd 1810-ben dekrétummal szabályozza az osztrák szabadalmi jog alaptételeit a francia szabadalmi törvény hatása alatt. Francia hatás alatt születik meg 1820-ban az első osztrák szabadalmi törvény. 1822. évben ennek a törvénynek a hatályát császári nyílt parancs kiterjeszti Magyarországra. Ettől az időponttól számitható a magyar szabadalmi jog története. Az 1825. évi magyar országgyűlés ugyan felszólal ez ellen az alkotmánysértés ellen, az osztrák pátens azonban tényleg hatályba lép és a fennálló jogállapotot az 1840. évi magyar országgyűlés szentesiti. Az 1867. évi kiegyezéssel kapcsolatban Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetség ren - dezi a szabadalmak ügyét is. E szerint akár Ausztriában, akár Magyarországon jelent be valaki találmányt szabadalmi oltalom céljából, szabadalmat csak akkor kaphat, ha ehhez mindkét állam illetékes minisztere hozzájárul. Érdekes rendelkezés, hogy a szabadalom engedélyezése esetén a bejelntő két egyforma keltezésű szabadalmi okiratot kap, mégpedig egyet Ausztria, egyet Magyarország területére.

Az egységes törvényhozási rendezést az osztrák kormány többször megkisérli, azonban az 1882-ben, 1889-ben, majd 1892-ben kidolgozott törvénytervezeteket a magyar kormány sorra elveti. E sikertelenségek hatása alatt Ausztria és Magyarország a szabadalmi jog egységes szabályozása iránt vállalt kötelezettségeiket felmondták, s ezekután mindkét államban megindultak különkülön a törvény-előkészitő munkák.

1894-ben Schnierer Gyula készit törvénytervezetet, melyet a magyar kormány szakértekezleten megtárgyal. Az értekezlet eredményeinek alapján a kormány előterjesztésére az országgyűlés megalkotja a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvényt, mely 1896. január 1-én lépett életbe.

Szabadalmi törvényűnk kisebb változtatásokkal ma is hatályban van. Fejlődésében a nemzetközi unió hatása tapasztalható. így a Nemzetközi Unióba*' való belépésünkről szóló 1908. évi LII. sz. törvény az uniós elsőbbség elismerését mondotta ki és a szabadalmak megvonásának előfetételeit szigoritotta meg. Az 1911. évi XI. törvény a kiállítások esetére biztosított időleges oltalma* a találmányok részére. Az 1913. évi XII. törvény a szabadalom megvonás intézményének további megszorítása iránt intézkedik. Az 1920. évi XXXV. törvény és az 1927. évi XX. törvény szervezeti kérdéseket tárgyal. Az 1929. évi XVIII. törvény az uniós alapegyezmény "Hágai" szövegét hirdeti ki.

Az 1932. évi XVII. törvény a szabadalmi kényszerengedély intézményét teszi általánossá, egyben felemeli a szabadalmi oltalom idejét 15 évről 20 évre.

Az 1949. évi 8.sz. törvényerejű rendelet megszünteti a szabadalmi bíróságot, feladatait részben az O.T.H.-ra, részben a bíróságra ruházza és ezzel kapcsolatos szervezeti kérdéseket rendezi. A találmány haladást jelentő voltát a szabadalmazhatóság további feltételének mondja ki, a szerzői tanusitványos rendszert az iparjogvédelem körébe iktatja, lehetővé teszi a találmány újdonságának hivatalbóli vizsgálatát.- 18-