Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
BÜNTETŐJOG Jogszabályok a) A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény (Btk.) és miniszteri indokolása. b) A Btk. hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről szóló 1962. évi 10. számú törvényeredetü rendelet (Btké). c) Az újításokról és találmányokról szóló 29/1959./V. 10. / Korm. sz. rendelet 35. §-a. d) A szabálysértési ügyek intézéséről szóló 32/1955. /VI. 8. / M. T. sz. rendelet. e) A szabálysértések megállapításának rendjéről és egyes büntettek szabálysértéssé minősítéséről szóló 1956. évi 16. számú törvényerejű rendelet. f) Az e) alatti módosításról szóló 1957. évi 44. számú törvényerejű rendelet. A Btk. két részből áll: Az általános rész azokat a jogszabályokat foglalja magában, amelyeket általában minden bűntett elbírálásánál figyelembe kell venni, pl. mi tekintendő bűntettnek, kik a bűntett elkövetői, büntethetőség, büntethetőséget kizáró okok stb. A különös rész az egyes meghatározott büntettek leírását, tényálladéki elemeit és a büntetési tételeket tartalmazó jogszabályokból áll. Pl. a Btk. 228. §-a kimondja, hogy aki találmányt vagy egyéb hasznosítható műszaki megoldást a jogszabályban előirt engedély nélkül külföldre juttat v?igy belföldön nyilvánosságra hoz (ez a bűntett leírása, illetve a bűntett tényálladéki elemei), amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel (ez a büntetési tétel) büntetendő. A Btk. anyagi jogszabályokat tartalmaz (lásd a Bevezetés II. /3/B/a. pontját). A Btk. 17 fejezetből, 340 §-ból áll.
