Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
Ha a tanú aggkoru, betegsége, testi fogyatkozása vagy más ok miatt a bíróság előtt nem jelenhetik meg,a bíróság elnöke őt a lakásán vagy tartózkodási helyén (pl. kórházban) hallgatja ki. A tanút nem esketik meg. A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. b) Szakértőt a bíróság akkor rendel ki, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Iparjogvédelmi ügyekben és perekben nem gyakori szakértő kirendelése, mert az O.T. H. iparjogvédelmi tanácsának tagjai mint szakülnökök, kellő műszaki és szabadalomjogi szakértelemmel rendelkeznek. A találmányi és újítási díjazási jogvitákban azonban gyakori, hogy a bíróság műszaki vagy kalkulációs kérdésekben szakértőt rendel ki. Több szakértőt is ki lehet rendelni. A kirendelés előtt a feleket meg kell hallgatni. Szakértőt rendszerint a kijelölt állandó szakértők közül rendel ki a bíróság. Szakértőként nem rendelhető ki olyan személy, aki az ügyben mint biró nem járhatna el. A szakértő véleményét nyomban előterjesztheti,ha azonban ennek akadálya van, a bíróság a vélemény előterjesztésére uj határnapot tűz ki, vagy a szakértőt arra utasítja, hogy véleményét meghatározott idő alatt írásban terjessze a bíróság elé. A szakértőhöz egyes kérdések feltevését a felek is indítványozhatják. A szakértőt díjazás illeti meg az igazságügyminiszter által megállapított dijskála szerint. Azt a tanút vagy szakértőt, aki szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott, úgyszintén azt, aki a vallomástételt, illetőleg a közreműködést és a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül, vagy a bíróság határozata ellenére a következményekre figyelmeztetés után megtagadja, végül azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, a bíróság az okozott költégek megtérítésére kötelezi-,- s egyben pénzbírsággal sújthatja. A bíróság egyúttal elrendelheti a tanú vagy a szakértő elővezetését is. Ezeket a kényszerítő eszközöket a szabadalomengedélyezési (felszólalási) eljárásban az O. T. H. is alkalmazhatja. c) Szemlének van helye, ha lényeges körülmény megállapításához vagy felderítéséhez személy, tárgy, tény vagy helyszín közvetlen megfigyelése, illetőleg megvizsgálása szükséges. Pl. szabadalombitorlás esetén elrendelhető a gép, berendezés megtekintése annak megállapítása céljából, hogy az mennyiben azonos a szabadalommal védett találmánnyal. Ha a szemlét a helyszínen kell megtartani, a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a szemlét az elnök tartsa meg. d) Okirat Ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, az okiratot a tárgyaláson be kell mutatnia. Kétféle okirat van: közokirat és magánokirat.- 163 -
