Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszamot., b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát, c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdő és befejező időpontját, d) a bírák és a jegyzőkönyvvezető, ha tolmács van, ennek a nevét, e) a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását, f) zárt tárgyalás esetében az erre való utalást. A jegyzőkönyvben röviden le kell Írni az eljárás menetét és az annak során történteket. Különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetváltoztatást (felperes keresetét az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset és azzal összefügg) és a viszontkeresetet (az alperes az elsőfokú Ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes ellen viszontkeresetet indithat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos, vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés felperes követelésével szemben beszámításra alkalmas), úgyszintén a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetőleg valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását. Jegyzőkönyvbe kell venni még az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint a tanuk vallomását, a szakértők véleményét és a szemle eredményét, a keresettől való esetleges elállást, az elismerést, jogról való lemondást, egyezséget (a felek a jogvitát bírói felhívásra vagy anélkül egyezséggel rendezhetik, ha ez a jogszabályoknak megfelel, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja. Az ilyen egyezségnek ugyanaz a joghatálya, mint a bírói ítéletnek). A jegyzőkönyvbe kell foglalni végül a pervesztés és rendfenntartár körében tett intézkedéseket, a korábbi ismertetés megtörténtét, valamint a biróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét. 21. Bizonyítás A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett a felek indítványához képest, de hivatalból is elrendelheti a bizonyítást. Nincs szükség olyan tények bizonyítására, amelyeket az ellenfél beismert, továbbá amelyekre vonatkozólag a felek egyező előadást tesznek. Nem kell bizonyítani azokat a tényeket sem, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ez utóbbi tényeket a biróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni. (Pl. a Szt. 5. §-a alapján szólaltak fel- 161 - *
