Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
Az iparjogvédelmi jogszabályokkal szorosan összefügg a Pp. , mert a) amennyiben a szabadalmi eljárási jogszabályok másként nem rendelkeznek és a szabadalmi ügyek természetéből más nem következik, mind az O. T.H., mind a Budapesti Fővárosi Bíróság, mind pedig a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága előtti eljárásban a Pp. szabályai nyernek megfelelő alkalmazást; b) a védjegyügyi eljárás szabályainak módosítása és egységes szerkezetbe foglalása tárgyában kiadott 20. 700/1948. Ip.M.sz. rendelet 18. §-a szerint a védjegyügyekben követendő bírósági eljárásra - amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik - a Pp. szabályai kell alkalmazni; c) az ipari minták jogi oltalmáról szóló 107. 709/1907. K.M.sz. rendelet 39. §. akként rendelkezik, hogy a mintaletétel érvénytelenítése és az oltalom megszüntetése iránti perekben az eljárásra a védjegytörlési perekre előirt eljárás (lásd a b) alatti szabályai az irányadók:, d) az újításokról és találmányokról szóló 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet több szakasza a vitás kérdések eldöntését polgári peres útra utalja, a polgári bíróságok pedig a Pp. szabályai szerint járnak el. Fentiekből kitűnik, hogy a Pp. számos rendelkezését az iparjogvédelmi és újítási ügyekkel foglalkozóknak jól kell ismerni, mert alkalmazásukra lépte/inyomon sor kerül. 2. A per megindítása és a kereseti kérelem A polgári per csak erre irányuló kérelemre indul meg. Ilyen kérelmet rendszerint a vitás kérdésben érdekelt fél (a felperes) terjeszthet elő. A kérelmet keresetlevélnek nevezik. Ebben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot, b) a feleknek, valamint a felek esetleges képviselőinek nevét, foglaAkozását, lakóhelyét és perbeli állását, c) az érvényesíteni kívánt jogot,, az annak alapjául szolgáid tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával, d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre / és illetékessége megállapítható, e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, áz úgynevezett kereseti kérelmet. 3. Az ügyész jogai a polgári perben Az ügyész jogosult a polgári perben, annak bármely szakában a törvényesség érdekében fellépni. így pl. találmányi dij követelése iránti perben bármely .fél érdekében felléphet. Jogosult az ügyész polgári pert is indítani, ha az állam, az állami, gazdasági és társadalmi szervezet vagy a polgár jogainak védelme megkívánja.- 147 -
