Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

Ha alkalmazott munkakörében harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a károsulttal szemben a munkáltató felelős. Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybevette, továbbá az eljáró alkalmazott bűnösségét, illetőleg vétkességét büntető vagy fegyelmi eljárás során megállapították.

A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsulttal szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős.

Akinek belátási képessége hiányzik (pl. gyermek, elmebeteg vagy elmegyenge) felelősségre nem vonható, helyette általában gondozója felel.

A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a károsult a helyreállítást alapos okból nem kívánja, köteles a kárt megtéríteni. A kárt - általában - pénzben kell megtéríteni.

Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz (jogalap nélküli gazdagodás), köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

Szabadalombitorlásnak abban az esetében, ha a bitorlót büntetőjogi felelősség nem terheli, a kártérítés a gazdagodás erején túl nem terjedhet (Szt.58. §).

30.

Egyes szerződések

Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat (rendszerint pénz) megfizetni és a dolgot átvenni.

Az ügylet érvényes, ha a felek az áruban és az árban megállapodtak. Ingatlan adásvételi szerződést írásba kell foglalni. Adásvétel tárgya lehet minden forgalomképes dolog és jog is. így a szabadalom vagy ipari minta is lehet adásvétel tárgya.

Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos körülményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és terhekről tájékoztatni, az ezekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni.

Az eladó felelős az adásvétel tárgyának jogi és fizikai fogyatékosságaiért. Jogi szavatosság abban áll, hogy a vétel tárgyára senkinek sincs olyan joga, amely a vevő jogszerzésének útjában állana. Kellékszavatosság arra vonatkozik, hogy a dolognak az átadáskor megvannak a kikötött, illetőleg törvényes fizikai kellékei, nincsenek lényeges és rejtett fogyatékosságai.

Szabadalom adásvételénél az eladó csak azért szavatol, hogy a szabadalom az ő tulajdona, per és tehermentes, de azért nem, hogy pl. a szabadalom tárgyát meg lehet-e valósítani vagy a szabadalmat lehet-e hasznosítani.- 138 -