Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Bevezetés

a központi szervek vezetőinek normativ utasitása), a tanácsi rendelet és a rendőrségi, valamint tüzrendészeti szervek állampolgárokat érintő normativ rendelkezése.

A jogforrásokhoz számitjuk bizonyos mértékig a szokásjogot. A szokás olyan magatartásszabály, amelyet az életben állandóan és tartósan alkalmaznak. A szokás szokásjoggá akkor válik, ha alkalmazását az állam valamilyen formában jóváhagyja és állami kényszerrel alátámasztja.

Szükebb korlátok között közvetett értelemben jogforrásnak tekintjük még a Legfelsőbb Bíróság bírói gyakorlatát, elvi döntéseit. A bíróság nem jogszabályalkotó szerv. A bíróság azonban a jogszabályok alkalmazása során találkozhat olyan jogi kérdésekkel, amelyekre vagy nincsenek még megfelelő szabályok, vagy pedig a jogszabály az ügy különös volta miatt nem alkalmazható betű szerint. Ilyenkor a bíróságnak bizonyos mérlegelési lehetősége van és ezzel járul hozzá a peres ügy helyes eldöntéséhez. Alkotmányunk és az 1954: II.tv. feljogosítja a Legfelsőbb Bíróságot (annak teljes ülését), hogy elvi döntéseket hozzon olyan esetekben, amikor valamely bíróság téves elvi alapon már jogerős határozatot hozott, vágj' a bíróságok elvi alapon állva jogerős határozatokat hoztak. A bírói gyakorlat tehát - elvi döntések utján a törvények helyes alkalmazását biztosítják.

5.

Jogi tények, jogügyletek

a) A mindennapi életben bekövetkező eseményekhez, cselekvésekhez a jogszabály gyakran bizonyos következményeket fűz. Ezeket jogi tényeknek nevezzük. A jogi tény tehát a jog által értékelt cselekmény, esemény.

Ha valaki másnak az ablakát betöri és ezáltal kárt okoz, ehhez az eseményhez a jog kártérítési kötelezettséget fűz. A valóságban beállott cselekmény tehát jogi változást is idéz elő, mégpedig azt, hogy a kár megtérítésére nem a dolognak a tulajdonosa, hanem a kárt okozó személy köteles. Ha a kocsiuton tilos jelzéskor megyek át, a rendőr megbírságol. Az ilyen tények, tágabb értelemben vett jogi tények.

Jogszabály írja elő, hogy milyen találmány szabadalmaztatható, milyen kellékei vannak egy szabadalmi bejelentésnek, milyen eljárást kell lefolytatni. Ha a találmányi bejelentésemet beadom az Országos Talámányi Hivatalhoz, szándékosan megindítok egy olyan eljárást, amelynek lefolytatásától azt várom, hogy találmányomra a Hivatal szabadalmat engedélyezzen. Ezt a cselekménj't szükebb értelemben vett jogi ténynek kell tekinteni.

b) A szükebb értelemben vett jogi tényeknek jellegzetes megnyilvánulási formái a jogügyletek. Ezek alatt azokat az emberi magatartásokat, emberi cselekvéseket értjük, amelyek hatásaként bizonyos jogi eredmény keletkezik. Aszerint, hogy egy vagy több embernek a cselekvése, magatartása, akaratkijelentése szükséges a jogügylet létrehozásához, beszélünk egy- vagy kétoldalú jogügyletről.

Egyoldalú jogügylet például a pályázat kiírása, vagy a végrendelet. Ha valaki egyoldalúan megállapítja, hogy bizonyos pályázati feltételek teljesítése- 12 -