Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

3. az a védjegy,mely a közerkölcsöt vagy a közrendet sérti, különösen, mely a közönség megtévesztésére alkalmas. Nem tekinthető a védjegy azonban közrendet sértőnek csupán abból az okból, hogy az nem felel meg a védjegyekre vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezésének, kivéve, ha az a rendelkezés a közrendre vonatkozik.

Az Egyezmény résztvevői kötelezettséget vállaltak arra, hogy - hivatalból vagy az érdekelt kérelmére - megtagadják vagy hatálytalanítják azonos vagy hasonló áruk megjelölését célzó olyan védjegy lajstromozását, mely összetévesztésre alkalmas másolata vagy fordítása olyan védjegynek, melyről a lajstromozó ország illetékes hatóságának megítélése szerint az országban köztudomású, hogy az az egyezményben foglalt kedvezményekre jogosult személyt illeti vagy ha a védjegynek!lényeges része az ilyen közismert védjegy másolata vagy összétévesztésre alkalmas utánzata. Az ilyep védjegy törlésére irányuló kérelem előterjesztésére a lajstromozástól számítva legalább három évi határidőt tartozik biztosítani minden szerződő állam. Rosszhiszeműen lajstromozott védjegy törlésére irányuló kérelem előterjesztése nincs határidőhöz kötve.

Ugyancsak kötelezettséget vállalnak az Egyezményhez tartozó országok az Unió országainak címerével, zászlójával, egyéb állami jelvényével, az elfogadott hivatalos ellenőrzési- és hitelesítési jegyekkel és bélyegekkel kapcsolatosan azok védjegyenként lajstromozásának megtagadására vagy hatálytalanítására, illetőleg használatának megtiltására, ha erre az illetékes hatóság engedélyt nem adott. Ennek érdekében a Nemzetközi Iroda utján van mód az oltalmazni kívánt állami jelvények stb. jegyzékének közlésére a többi szerződő állam felé.

Származási országnak az Unió azon országa tekintendő, melyben a bejelentőnek valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telepe van, ilyen hiányában az Unió azon országa, melyben a bejelentő lakóhelye van, ha pedig az Uniós országok egyikében sincs lakóhelye, akkor az az ország, melynek a bejelentő állampolgára.

Az Unió más országában (országaiban) szabályszerűen lajstromozott nemzeti védjegy a lajstromozás napjától kezdve függetlennek tekintendő a származási országbeli védjegytől. A védjegynek a származási országban történő megújítása nem jár azzal a kötelezettséggel, hegy azt az Unió más országaiban is megújítsák, ahol szintén lajstromozásra került.

Foglalkozik az Egyezmény a védjegyek átruházása és az időleges kiállítási oltalom kérdésével, valamint az egyesülések védjegyei oltalmának biztosításával is. Leszögezi továbbá, hogy az olyan árut, melyet jogosulatlanul láttak el védjeggyel, minden országban le kell foglalni, ahol a jogtalan megjelölés történt vagy ahová a kérdéses árut bevitték (az átmenő árukra e kötelezettség nem terjed ki).- Lefoglalási lehetőséget biztositó jogszabály hiányában behozatali tilalmat kell elrendelni.

A Párisi Unió keretén belül külön egyezmény jött létre Madridban 1891.

IV. 14-én a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására (Madridi Megállapodás). Az Egyezmény többizben felülvizsgálatra került, hazánkban az 1934. VI. 2-án Londonban felülvizsgált szöveg került utolsó alkalom mák törvénybe iktatásra 1962. VII. 20-án (1962: 17. tvr.). Az alábbi ismertetés ezen szöveg alapján került összeállításra:- 110 -