Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Bevezetés

A) A jog, mint szabályok, magatartásszabályok összessége, a legkülönbözőbb társadalmi viszonyokra vonatkozik. Ezek rendkivül sokrétűek, ezért bizonyos rendszerbe kell foglalni a jogszabályokat, aszerint osztályozni, csoportokba osztani, hogy milyen társadalmi viszonyokat szabályoznak. Ezeket

a csoportokat jogágaknak nevezzük:

A magyar szocialista jog rendszere a következő jogágakra oszlik:

a) államjog foglalkozik az állam gazdasági- politikai alapjaival, az állam szervezetével, az állami szervek működésének alapvető szabályaival és az állampolgárokhoz való viszonyával, valamint az állampolgárok jogainak és kötelességeinek kérdéseivel;

b) államigazgatási jog a pénzügyi joggal foglalkozik az állami végrehajtórendelkező szervek szervezetével, működésével, eljárási szabályaival, az állami költségvetés és az állami bevételek és kiadások rendszerével;

c) polgári jog és földjog az állami szervek és az állampolgárok vagyoni, tulajdoni viszonyait, valamint a földtulajdont szabályozza;

d) családjog az állampolgárok családi státusára vonatkozik;

e) mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog vonatkozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezetére, tevékenységére, az állami szervezetekkel és természetes személyekkel kapcsolatos jogi viszonyaira;

f) büntetőjog a szocialista társadalomra vonatkozó káros és ezért büntetendő cselekményeket határozza meg és a magatartás mértékét szabja meg;

g) munkajog az állampolgárok munkaviszonyát szabályozza;

h) büntető és

i) polgári eljárási jog a büntető, illetőleg a polgári biróságok és más, a biráskodás folyamatában résztvevő szervek eljárási szabályait foglalja magában;

j) nemzetközi jog a szuverén államok egymásközti jogi viszonyait tartalmazó jogág.

B) A jogszabályokat más szempontból is szokták csoportosítani. így

a) Anyagi jog és alaki jog

Anyagi jogszabályok azok a rendelkezések, amelyek a jogviszonyok tartalmát határozzák meg. Jogviszonyok alatt az egyes embereknek egymáshoz való : jogilag szabályozott kapcsolatát értjük. Gyakran úgy látszik, mintha a jogviszony az embernek egy dologhoz való kapcsolatára vonatkozna, azonban ez nem igy van. A tulajdonjog nem a tulajdonosnak és a tulajdon tárgyának kapcsolatát tükrözi, hanem azt, hogy e tárggyal minden más személyt kizáróan a tulajdonos rendelkezik. Ez tehát lényegében egy negativ jogviszony, amelyben egyik oldalon a tulajdonos áll, a másik oldalon az egész társadalom, illetve az ebben levő valamennyi személy. Anyagi jogszabály pl. a polgári törvénykönyv, a büntetőtörvénykönyv. Ezek a jogviszonyok tartalmát, az egyes emberek magatartását, kötelezettségeit és jogait, ezek megsértése esetén-a jogkövetkezményeit határozzák meg.

A jogrendszer és a jogágak- 10 -A jog felosztása

3.