Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

Hivatalos ellenőrzési és hitelesitési jegyek és bélyegek esetében a ti­lalom csak azon áruk tekintetében áll fenn, melyek a kérdéses jegyekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonosak vagy hozzájuk hasonlóak. b) a nemzet nagyjainak nevét, azokra utaló megjelölést (képüket) tartal­mazzák; c) más termelő (forgalombahozó,illetve szolgáltatást teljesitő) nevének, cégének üzemének vagy üzletének megjelölését jelentik. (A külföldi cimerek és jelvények esetében csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén irányadó a rendelkezés.) Összehasonlító vizsgálat eredményének mérlegelésével dönt az Országos Találmányi Hivatal, ha a bejelentett védjegy olyan, azonos vagy hasonló áruk megjelölésére szolgáló védjegynek összetévesztésre alkalmas másolata, melyről köztudomású, hogy az már valamely, az ipari tulajdon oltalmára létesült Uniós Egyezmény or­szága polgárának tulajdona. (az idézett szöveg a védjegyek nemzetközi bejelentésére és oltalmára vonatkozó Madridi Megállapodás előírása. E rendelkezés összhangban van a hazai védjegyek elbírálására vonatkozó törvényes rendelkezéssel). » A hazai jogszabály szerint hasonlók azok a védjegyek, amelyek közötti különbséget a közönséges vevő csak különös figyelem mellett veheti észre. Előfordul, hogy két vagy több bejelentő kéri azonos vagy hasonló jelzés Lajstromozását azonos árukra. Hyen esetben a lajstromozás annak javára történik, aki korábbi elsőbbséggel rendelkezik. Az elsőbbség napjaként az a nap tekintendő, amikor a védjegyet a törvényes előírásoknak megfelelően, a védjegyhatósághoz bejelentették (általános elsőbbség). Helye lehet kiállítási elsőbbség igénylésének is. A belföldi- vagy külföldi kiállításokon kiállított árukon alkalmazott védjegynek közszemlére kitétele és ezt követően valamely más helyen történő későbbi használata az oltalom elnye­rését nem akadályozza meg az esetben, ha a kiállító vagy jogutóda az oltalom elnyeréséhez szükséges bejelentést a kiállításon való közszemléretétel első napját követő 6 hónapon belül megteszi. Az ilyen bejelentést tehát megelőzi a közszemlére kitétel napja után benyújtott minden más azonos tárgyú bejelen­tést. Előfeltétele azonban a kiállítási elsőbbség elnyerésének az, hogy az üle­­tékes hatóság (az Országos Tervhivatal) az előirt eljárás utján a kiállítás meg­nyitása előtt a kiállítást olyanná nyilvánítsa, melyen a kiállított árun alkalma­zott védjegy tekintetében ideiglenes oltalom nyerhető. Külön jogszabály alapján helye lehet még elsőbbség igénylésének külföldi államban történt bejelentési nap alapján is (külföldi vagy uniós elsőbbség). A védjegyekkel kapcsolatos lajstromozási eljárás első fokon az Országos Találmányi Hivatal (elsőfokú védjégyhatóság) hatáskörébe tartozik. A védje­gyet lajstromozás céljából az Országos Találmányi Hivatalnál kell bejelenteni. A Hivatal a védjegyekről országos védjegylajstromot vezet, mely a következő­ket tartalmazza:- 103 -l

Next

/
Oldalképek
Tartalom