Garay Tóth János et al. (szerk.): Holográfia és humanizmus - Gábor Dénes (Budapest, 1995)
politikon, franklini értelemben vett toolmaking animal, és ezeket összekötő homo mformaticus. A műszaki informatika világszintű művelését összekötötte az információelméleti alapok kutatásának és egy érett információs társadalom feltalálásának kérdéseivel. Röviddel a Nobel-díj átvétele után adott budapesti tévéinterjújában így jellemezte önmagát: „Most már hosszú évek óta - tizenöt éve - kettős életet élek: fizikus vagyok és föltaláló. Ez az egyik életem, a másik pedig: szociális író vagyok. Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk.” A pótolhatatlan természetes nyersanyagforrások elfogyasztása és a környezetszennyezés életfeltételeinket ássa alá - figyelmeztetett, „ha így megyünk tovább, akkor kb. száz év múlva fölesszük, kimerítjük a természet kincseit, és az egész Föld nagyon szegény lesz”. Ezért „most óriási felelősség hárul mindenféle tudományra. Egy új tudományt és egy új technológiát kell megalapozni, ami csak annyit vesz ki a természetből, amennyi visszanő, visszavezethető, vagy amit helyettesíteni lehet.” „Találjuk Jól a jövőt! „ - biztatott. Mert a jövőt föl kell találni, az információtechnika és az információs társadalom tekintetében egyaránt. A várható jövőbeni találmányokat elemezve arra a megállapításra jutott, hogy „azok a találmányok, amik valószínűek, nem éppen azok, amikre szükség van. Jönnek a még nagyobb komputerek, a még gyorsabb kommunikáció stb. Ellenben hol jön a szociális stabilitás?” A közelgő problémákat felismerő és a veszélyekre időben figyelmeztető Gábor Dénes nem volt pesszimista. Világképe, jövőképe nem pesszimizmusból, hanem a valóság ismeretéből fakadt. Épp azért tudatosította e globális problémákat, hogy mozgósítson megoldásukra. „Bízom benne, hogy a problémák megoldhatók, noha el kell ismernem, hogy reményeim inkább optimizmusomon, mint szilárd adatokon alapulnak. Én azonban mindig az optimizmust tartottam a felelős emberek egyetlen munkahipotézisének. ” Gábor Dénes negyed százada elnyert Nobel-díjára emlékezésünk összeköti a Nobel-díj centenáriumát és a magyar iskola millenniumát. Nobel Alfréd végrendelete 1895. november 27-én kelt, ez a dátum látható Gábor Dénes Nobel-diplomáján is (a kép bal szélén alul). Az alapítványtevő 1896. december 10-én hunyt el, ezzel vált hatályossá a halála után hátrahagyott javait nemes célra fordító testamentuma, évről évre ezen a napon osztják ki a nevét viselő díjakat. A centenárium alkalmából végigtekintve az átadott kitüntetések során, Gábor Dénes díja egy érdekes ténnyel szembesít. A magas kitüntetéssel jutalmazott holográfia Angliában, de felfedezője Budapesten született. Gábor Dénes mellett csak fővárosunk további hat Nobel-díjas közös szülővárosa. A magyar származású Nobel-díjasok kapcsán fel 36
