Garay Tóth János et al. (szerk.): Holográfia és humanizmus - Gábor Dénes (Budapest, 1995)
is, és doktoránsom. (Itt a doktorandusokat is az állam fizeti, mai napság már senkinek sincs elég pénze, hogy maga fizesse a fia egyetemi pályáját!) Elsősorban „belső” elektronikán akarok dolgozni, van néhány érdekes új ötletem. De magammal viszek egy „külső” problémát is, a frekvencia kompresszió munkát. Most már tudom, hogyan kell megoldani mágneses eszközökkel. Soká tartott amíg erre rájöttem, előbb az ön „elektrográfiáját”, később egy kissé komplikált ikonoszkópot indítványoztam, de azt hiszem a mágneses módszer lesz a legjobb. (Már a Theory of Communication-ban is megemlítettem egy mágneses masinát, de ez nem oldja meg a „pitch control” problémát, amelyet a második cikkemben írtam le.) Megpróbált-e hipnózist az álmatlansága ellen? A diffrakciós mikroszkópia optikai részét befejeztem, leírtam egy hoszszú cikkben, amelyet elfogadott a Royal Society. Febr. 17-én tartok róla előadást a Royal Society előtt, Londonban. Azt hiszem már megemlítettem, hogy a British Association előtt is beszámoltam róla, szeptemberben. Miután Ön, - jogosan, - elégtelennek tartja az előzetes magyarázatot, de nyilván nem értette meg egészen az elvet és alkalmazását, hadd magyarázzam el egy kicsit. Először is az utolsó megjegyzésére válaszolok. Persze teljesen igaza van, ha kis aperturával állítjuk elő a diffrakciós diagramot, abból nem rekonstruálhatunk finomabb részleteket, mint amennyit az Abbe-föltétel megenged. A vicc az, hogy míg eddig csak cca. 0.005 aperturát lehetett használni elektron mikroszkópokban, miután nagyobb aperturákat meghiúsított a szférikus aberráció, diffrakciós diagramot („hologram”-nak nevezem, mert „holos”-t vagyis „mindent” tartalmaz) felvehetünk pl. 0.05-ös aperturával. Persze az elektron-kondenzor nem állíthat elő pl. 0.5 A átmérőjű fényforrást, sőt ha pl. 0.005 aperturával a fénykéve legkisebb átmérője 5 A, akkor ha 0.05- re nyitjuk ki az aperturát, 5000 Angströmre növekszik a fénykorong. De ez nem számít, csak az a fontos, hogy a nominális vagy Gauss-i átmérő legyen 0.5 A, mert csak az a fontos hogy a koherencia feleljen meg, úgyhogy a hologram külső kerületén, 0.05 szögnek megfelelőleg, ne legyenek elmosva a diffrakciós sávok. Vagyis kiindul az ember egy kis lyukból, amilyen kicsit csak tud csinálni, pl. egy mikron átmérővel, ezt nominálisan lekicsinyítjük 20 000- szer és ezzel világítjuk meg a tárgyat. Ezt nemcsak teóriával, hanem optikai kísérletekkel is igazolom, cca. 5 mikront tudtam feloldani egy fénykévével, amelynek jó 100 mikron volt a legkisebb átmérője. Persze a rekonstrukcióban gondosan utánozni kell az eredeti szférikus aberrációt. Most néhány szóval megpróbálom megmagyarázni a rekonstrukció elvét. A fölvételben a fotografikus lemez egy pontjában a fényamplitudó az összege lesz 1.) a primér amplitúdónak,/? 2.) a szekundéramplitudónak, s. A 25