Garay Tóth János et al. (szerk.): Holográfia és humanizmus - Gábor Dénes (Budapest, 1995)

Visszatérve kedves és megtisztelő meghívására, nagyon szívesen mennék egyszer Budapestre előadást tartani, de sajnos egyelőre nem látok rá módot. Az igaz, hogy Édesanyám itt él velem most már 15 hónapja, de azért még összeköt Pesttel nemcsak az élő barátaim, hanem a két sír is, Édesapámé és Gyuri öcsémé. Csak sajnos nem könnyítik meg ottan az angol állampolgárok látogatását. Édesanyám és Bandi öcsém haza akartak látogatni a nyáron, de eltanácsolták őket. Azonkívül hosszú is az utazás és költséges is, és nem tételezem föl, hogy akár az Elektrotechnikai Egyesületnek, akár a Természettudományi Társulatnak módjában lenne a költségekhez hozzájárulni. így tehát nagyon köszönöm a megtisztelést, és később majd vissza is térünk rá, de egyelőre várni kell kissé. - Mire majd mehetek Pestre, addigra majd azt remélem érdekesebb dolgokról is beszélhetek, mint az elektrodynamikai és közlekedéstani munkámról. Ha nem tévedek, az a két probléma, amelyre fent kissé dodonai stílusban hivatkoztam, életem két legjobb ötlete.

Köszönöm az őszinte kritikáját a saját elektrográfiai módszerét illetőleg. Nem osztom egészen a pesszimizmusát, de mindenki annyira csóválja a fejét, hogy én sem akarom erőltetni, bármennyire örültem volna, ha sikerül alkalmazni az elektrográfiát a hangátvitelre. De közben akadt egy jobb megoldás, Haeff „emlékezettel” bíró katódcsöve, amely töltések alakjában tartja meg a képet, de nem passzívan, mint pl. az ikonoszkóp, hanem dynamikusan rögzítve, szekundérelektronok által. Ez egyébként nekem egy régi ötletem, amelyet nemcsak bepatentíroztam 1936-ban, hanem jó pénzért el is adtam Amerikában, csodálatosképpen teljesen elfeldkeztem róla, mikor az újabb munkáimat írtam!

A BIOS közleményeket mindjárt megrendeltem, remélem nemsokára megkapom őket, és nagy örömömre szolgál, ha ezzel segítségére lehetek. A többi három jelentés megvan itt a laboratóriumunkban, de ezeket aligha lehet külföldre elküldeni, nem mintha titkok lennének bennük, hanem egy nagy kötetben képeznek egy-két oldalt. Én is belepillantottam egy ilyen német jelentésbe semiconductorokról, nagyon szép, nagyon részletes és tudományos munkának látszott, csak azután megpróbáltuk pontosan lekopírozni a módszert és egyáltalán nem sikerült egyetlen eredményüket is reprodukálni!

Mindkét levélből azt látom sajnos, hogy sok baja van az egészségével. Az elsőben álmatlanságról panaszkodik, ami bizony fizikusnak még rosszabb, mint más embernek, mert nekünk tiszta, friss fejre van szükségünk. A keze, amely megsérült a szobai balesetben, most már remélhetőleg szintén helyreállt. De a legszomorúbb az, amit az éhezésről ír. Itt sem fenékig tejfel, nincs elég hús, zsír, tojás, de legalább kenyérrel, krumplival, főzelékkel mindenki jóllakhat. De hogy a tejjel-mézzel folyó magyar Kánaánban éhezni kelljen! - Vajon mi lesz majd a télen?

21