Garay Tóth János et al. (szerk.): Holográfia és humanizmus - Gábor Dénes (Budapest, 1995)

Felvetette azt a kérdést is, hogy „vajon előidézhetünk-e valami olyat, ami az emberi természet mutációjának felelne meg”. Ugyan nem találta meg a választ, de úgy vélte, hogy nem szabad abbahagyni a próbálkozást. Az volt a véleménye, hogy ez sokkal többet ígérő feladat, mint a bolygórendszer meghódítása.

Amikor a tudósokból, iparosokból és humanistákból álló ún. Római Klub megalakult, melynek célja az emberiség jelenlegi és jövőbeli problémáinak tanulmányozása volt, azonnal csatlakozott hozzá. A Római Klub felkérésére a Massachusetts Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology, MIT) tanulmányt készített azzal kapcsolatban, hogy miképpen befolyásolhatja bolygónk fejlődését a népesedés, a mezőgazdaság, a természetes erőforrások, az ipari termelés és a környezetszennyezés. Amikor ez a jelentés A növekedés határai címmel megjelent, a Római Klub Gábor Dénes elnökletével egy munkacsoportot küldött ki e tanulmány értékelésére. Megállapításaikat A pocsékolás kora után című könyvben tették közzé. A könyv végkövetkeztetése, hogy csak akkor van remény a javulásra, ha az emberiség hajlandónak mutatkozik arra, hogy a jövő nemzedék érdekében fékezze magát. Gábor Dénes ezt úgy fejezi ki, hogy „az ún. nyugati civilizáció rendkívül sikeres technológiára épült, de szellemileg, gyakorlatilag, semmi alapja”.

Gábor Dénes életének jó részét azzal töltötte, hogy megpróbált másoknak szellemi irányítást nyújtani. Visszaemlékezésemet Shakespeare Marcus Antoniusának szavait idézve fejezem be:

„Életét a szelídség jellemezte, és az elemek

Úgy vegyültek benne, hogy a természet felállhat

És hirdetheti az egész világnak: ‘ember volt’.”

16