Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Búza

gabona. Attól kezdve termesztése csak elterjedőben van. A tönköly elterjedésével, érdekesen, mindinkább háttérbe szorul az alakor és a tőnké Európában. Utóbbi kettő nem tűnik el a legújabb időkig sem (40. ábra), de a XX. században a tönköly is elveszíti az egyeduralmát, s helyébe lép a közönséges búza. Jól példázza ezt a württembergi statisztika (41. ábra), amely azt mutatja, hogy a közelmúlt száz éve alatt a tönköly termesztése fokozatosan csökken, és a közönséges búzáé növekszik.

A tönköly lényegében a germán népek ősi gabonája, amelyet vándorlásaik alkalmával mindig magukkal hurcoltak és termesztették új szálláshelyeiken. így vitték át a kelták magukkal az angol szigetekre (38. ábra), Geiserich i. u. 406-ban az Ibériai-félszigetre, a XIII. században a germán-hullám a Baltikumba is eljuttatja, sőt a XVIII. században a Bánátba telepített svábok is magukkal hozzák a tönkölyt (mint ismeretes, Mária Terézia császárnő telepítette őket oda). A XIX. század harmincas éveiben számos nemesített tönkölyfajtát is állítottak elő (Rote Tiroler, Laupheimer, Waggershausers tönköly!). Ezek a nemesített fajták már a közönséges búzával is versenyképesek termésben, de mégsem tartóztathatták fel a tönköly erős visszaszorulását a termesztésből.

%

%

90

80

70

60

50

W

30

20

10

4L ábra. A tönköly és a közönséges búza termesztésterületének változása száz év alatt (1834—1935) Württembergben

(Bertsch et Bertsch nyomán)

92