Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Mily módon alakultak ki a termesztett növények?
resztezéseket, sőt ezekkel bizonyítják a termesztett alakok keletkezésének menetét. így sikerül magyarázni, hogyan történt egyes termesztett fajok leszármazása. A kankalin példája mutatta, hogy nem elegendő az, ha a keresztezésre kerülő szülőfajok kromoszómaszáma azonos. A Primula kewensis szülőfajai mindegyikének a kromoszómaszáma 2n=18 volt. A meddő hibrid kromoszómaszáma is ugyanennyi, hiszen benne 9 floribimda és 9 verticillata kromoszóma van. A két faj 9—9 kromoszómaszáma azonban elkülönülten van meg, mert a megtermékeny üléskor nem párosodhatnak, s így ennek következménye a hibrid meddősége. Ha most valamilyen mutagén ok következtében a hibrid szerelvényszáma megkétszereződik, azaz a szám, 2n = 36 lesz (tetraploid, illetve jelen esetben amfidiploid), akkor a 9 floribunda és 9 verticillata kromoszómának ismét lesz saját fajú párja, s így a keletkezett poliploid-alak termékeny lesz. Számos esetben a kereszteződő fajok kromoszómaszáma nem azonos, pl. a mezei komócsin (Phleum pratense) esetében, amelynél az egyik szülőfaj: a Phleum nodosum (újabban a mezei komócsin alfaja) 2n=14 szerelvénye a Phleum alpinum 2n = 28 szerelvényével találkozott össze a keresztezéskor. A meddő hibrid 2n = 21 (7 + 14), amely megkettőződéskor 2n = 42 lett, és már termékeny. A hibridben, még ha a Phleum nodosum 7 kromoszómája párosodhatott volna is a Phleum alpinum 7 kromoszómájával, még mindig maradt volna 7 ö/p//7«m-kromoszóma, amelynek nem lehetett volna párja. A poliploid mutáció azonban nemcsak a keresztezések alkalmával fontos, mint az előbbi példákon is láttuk, hanem ugyanazon faj 17. ábra. A kerti kankalin (Primula kevensis) keletkezésének menete a kromoszóma garnitúrával bemutatva 1. Primula floribunda, 2. Primula verticillata, 3. a meddő hibrid és 4. a Primula kewensis szerelvényének képe (Gardner nyomán) 62
