Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Mily módon alakultak ki a termesztett növények?
ben (üvegházak, klímakamrák stb.) mód van dacolni a káros környezeti hatások ellen, de a szabad természetben, kint a szántóföldön erre alig van sok lehetőség. Az ősember a legkevésbé tudta a növényeit e hatások ellen megvédeni, így a természetes kiválogatódás hosszú évezredeken keresztül korlátlanul szabályozhatta a kultúrállományok összetételét. Itt most nem beszélünk azokról a rendszabályokról, amelyeket az ember hamar feltalált, hogy növényeit a káros körülmények között is fenntartsa, pl. az öntözés az aszály vagy a tartós szárazság ellen, vagy a fagyvédelem stb. Hosszú időkig ezek a rendszabályok ismeretlenek voltak, s ellenük az ősember inkább úgy védekezett, hogy a kedvezőbb termesztési helyeket választotta ki, ahol ilyen károk csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem veszélyeztették növényeit. A folyók mentén lakó népek azonban hamarosan megtanulták az öntözés módszereit, és azokat tökéletesítették. A történelem nagy öntöző kultúrával kitűnt népeket ismer. Messzire vezetne (noha érdekes lenne) ezeket a történelem során bemutatni, elmondani sikereiket, és gyakran gyászos bukásukat is. Minket azonban e kérdések inkább a kultúrnövények leszármazása és formálódása szempontjából érdekelnek, abban pedig az ilyen eseményeknek alig van része. A kultúrnövények kialakításában az ember gondoskodása mellett a természet kiválogató hatásának is igen nagy a jelentősége. A kultúrnövények változatosságának térbeli kibontakozásában egyik fontos tényező a környezeti tényezők kiválogató „munkája”. A hatás talán még itt erőteljesebb, mint a vadon termő növényeknél, mert az ember a termesztett növényeket nagyobb állományukban tette ki a környezet hatásainak. A természetes kiválogatódás alakító munkáját az ember nagymértékben elősegítette azzal, hogy vándorútján a növényeket is magával vitte, és az új letelepedési helyen ugyanazokat vetette el, amelyeket már korábban, megelőző telephelyein is termesztett. Ezek az új termesztési helyek földrajzi okok következtében az ősi helyektől el is szigetelődhettek, pl. tengerek, sivatagok, nagy hegységek stb. választhatták el egymástól ezeket, s itt az új tényezők hatásai alatt a kultúrnövények új formálódási lehetőségei is érvényesülhettek. A termesztett faj az új helyen találkozhatott olyan vad rokonfajokkal is, amelyekkel természetes módon kereszteződhetett is, s így az új formák kialakulásának bőséges módozatai teremtődtek meg. 58
