Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Hol ringott termesztett növényeink "bölcsője"?

vények betegségellenállóságának genetikai alapjait kívánták felderí­teni, különösen az immunitás öröklésmenetével kapcsolatban. Az első világháború kitörése miatt visszatért Oroszországba. Ekkor irányult figyelme a kultúrnövények származásának kérdései felé. Nemcsak kutatásokat végez, hanem növénygyűjtő expedíciókat is szervez Ázsiába, Abesszíniába, Közép- és Dél-Amerikába. Megala­pítója Leningrádban az Össz-szövetségi Növénytermesztési Intézet­nek (VIR), amelynek feladata a kultúrnövények világfajtagyűjtemé­nyének begyűjtése, vizsgálata és a növénynemesítés hasznára fordí­tása. Klasszikus elméletét a kultúrnövények származásáról 1926-ban megjelent könyvében: „Termesztett növények keletkezési központ­jai” (The Centers of Cultivated Plants) fejtette ki. Munkatársai és tanítványai követték elgondolásait, és a híressé vált „Vavilov-iskola” sok új ismerettel gyarapította a tudományt. Érdemei elismeréséül a Szovjet Mezőgazdasági Akadémia tagjává választotta, sőt 1939-ben ő volt az elnöke a Nemzetközi Genetikai Kongresszusnak. A máso­dik világháború alatt halt meg. A géncentrum-elmélet Már régebben is sejtették, hogy a termesztett növényeknek valahol a Földön megvan a „hazája”, sőt kultúrtörténeti adatok alapján hozzávetőlegesen ki is jelölték ezeket. Pontos bizonyítékok, főleg természettudományi tényanyag ezeket az elképzeléseket alig tá­mogathatta. Nem voltak módszerek, amelyek segítségével körvo­nalazni lehetett volna az elgondolások helyességét, vagy egészen új megállapításokra lehetett volna általuk jutni. Vavilov hosszas tanulmányok után alakította ki híres „gén­­centrum-elméletét”. Eszerint a termesztett növények azokon a terü­leteken keletkezhettek, ahol az illető növényfaj vagy nemzetség alakkörének a legnagyobb változatossága figyelhető meg. A nagy alakgazdagság azzal is együtt jár, hogy itt található a domináns tu­lajdonságok legnagyobb gyakorisága. A keletkezési központ egy adott, kisebb vagy nagyobb terület, amelynek szélei felé csökkenő a domináns tulajdonságok előfordulásának mértéke, s már felbukkan­nak a recesszív bélyegek is. A nagymértékű alakgazdagság és a do­mináns jellegek változatossága, bősége a meghatározója annak a területnek, amelyet az illető faj keletkezési helyének mondunk. 4_Hogyan jöttek létre kultúraövényeink? 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom