Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Termesztett növényeink származásának kutatása

kutatásokat. Nagy meglepetést keltett Schliemann gazdag kereskedő ásatása a Trója hajdani romjait elrejtő területen, amelyet Homérosz hőskölteményében közölt adatok alapján talált meg. Akkoriban úgy vélték, hogy az Iliászban leírt események csak a fantázia szülöttei, és annak nincsen semmiféle történelmi alapja. Világszerte nagy feltűnést keltett, hogy Tróját ott találták meg, ahol azt Homérosz leírta. Most már látták, hogy a régi mondákban, eposzokban, csodálatosnak tűnő írásos maradványokban mindig van egy bizonyos történelmi valóság, s ha a sallangokat, amelyeket az emelkedett közlésmód megkövetelt, lefejtik, akkor a megmaradt történelmi mag jó útmutatás a kutatásoknak.

Nagy lendületet adott a termesztett növények eredetét feltáró kutatásoknak De Candolle 1883-ban megjelent könyve: ..Origine des Plantes Cultivées” (Paris), amelyben már a természettudományos szempontok is érvényesültek a gazdag kultúrtörténeti adatok mellett. A könyv hatására mind többen és többen kutatnak Európa Közel-Kelet és Egyiptom történelmi helyein, és a paleolitikumtól kezdve a legújabb korig igen sok anyagot hordottak össze a régmúlt idők kultúrájáról, gazdálkodásáról és a termesztett növényekről. Ebből a nagyszabású munkából hazánk sem maradt ki (Staub Mór, Deininger Imre stb.).

Lényegében a XX. század első harmadáig rengeteg adat gyűlt össze a régmúlt idők gazdálkodásáról, és a termesztett növények múltjáról (kitűnő összefoglalását találjuk ezeknek az adatoknak Bertsch, K.—Bertsch, F. 1949-ben megjelent könyvében). A kultúrnövények keletkezésének helyéről és módjáról hosszas adatgyűjtés, fárasztó expedíciók és feltárások után igazán új felfogás 1928-ban látott napvilágot Vavilov könyvében. Ennek köszönhetjük, hogy kultúrnövényeink származási helyét ma már világosan látjuk.

47