Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Az ember első termesztett növényei

(utóbbi valószínűen Koreából, illetve Japánból került át Kínába) A trópusok rostnövényeket nagy bőségben kínálnak az embernek, mégis ezek közül Indiában a juta (több Cor chorus faj), a fűnemű gyapot (Gossypium herbaceum) és a len rostjait használták fel ősidők óta a ruha készítésére. Kínában is meghonosodott a gyapot termesztése, azonban igen régen felkarolták a selyemhernyó tenyésztését is, és gubójából nyert fonalakból selyemkelmét szőttek. Mindez fellendítette az eperfa telepítését is.

Az újvilági növénytermesztés kezdete

Az Újvilág, Észak- és Dél-Amerika létezéséről csak a felfedezések kora óta van tudomásunk. Sokáig az Újvilág növénytermesztéséről csak a jelenkori adatok voltak ismeretesek, a régi korok termesztéséről alig voltak a legutóbbi időkig adatok. E hiányt az utóbbi évtizedek régészeti kutatásai szüntették meg. Mindezek ellenére még ma is mozaikos ismereteink vannak. Sok kutatásra lesz még a jövőben szükség.

Az eddigi régészeti adatokból ma már bizonyos, hogy az újvilági növénytermesztés nem sokkal idősebb múltra tekint vissza, mint az óvilági. Ez annál is inkább érdekes, mivel nem sokkal előtte ez a kettős kontinens teljesen lakatlan volt.

Amerika területére az ember Északkelet-Ázsiából vándorolt be a két kontinenst összekötő Behring-hátságon, amely a vándorlás időszakában, az utolsó jégkorszak végén: i. e. 20 000—15 000. években még nem volt a tengervíz által elborítva. A bevándorlók már a mai ember típusát mutató mongolid rasszhoz tartoztak, és az új kontinensre négy hullámban érkeztek. A Wisconsinián eljegesedési időszakban (európai megfelelő neve Würm időszak) Ázsia és Észak-Amerika északi vidékeit nagy jégtömegek borították, és a sarki tengert is vastag jégpáncél fedte. Emiatt a Behringtenger szintje is mélyebben volt, s a hátság kiállott a vízből. A népvándorlás Ázsia és Amerika között a jégkorszak befejeződésével (i. e. 10 000. év) megszűnt, mivel a megolvadt jégtömeg folytán a tenger szintje mintegy 40 m magasra emelkedett a hátság fölé, s elöntötte a parti síkságokat is. Alaszka így különvált Ázsiától.

Az Amerikába került mongolidok a Préri-táblán húzódtak dél felé, keresve a kedvezőbb vidékeket. Ez időszakban nomád életet

29