Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Káposzta
már Pethe Ferenc (1814) azt írta róla, hogy nagyon meghonosodott takarmánynövény, s ismerteti termesztésének módját. Euráziában a vöröshere termesztésének területe (87. ábra) a vadontermő vöröshere areájának a határain belül van, éspedig a 2 C fokos októberi izotherma és a 22 C fokos júliusi izotherma által határolt sávon belül. A termesztési terület elhelyezkedése mutatja, hogy a vöröshere mennyire igényes a hőmérséklettel szemben, noha vad alakjainak alkalmazkodóképessége szélesebb skálán mozog. A vöröshere inkább kedveli a mérsékelten hűvös időjárást, amely megadja neki a szükséges csapadékot, valamint a párásabb levegőt. A vöröshere a XVIII. században Kelet-Európába (Oroszország) is elkerült, pontosabban 1766-ban Angliából származó maggal telepítették oda. Keleti irányú elterjedésével az eredeti populációból olyan típusok is kiválógatódtak, amelyek a szárazabb (kontinentális) körülményeket is jobban bírták. Ezek egyik legfontosabb keletkezési központja Stájerországban alakult ki. A stájer vörösherék már középkoriak és többkaszálatúak, szemben az atlanti jellegű, ún. „brabanti vörösherével”, amelyek későiek, és csak egykaszálatúak. A stájer here hozzánk is elkerült, az Őrségbe, amelynek oka az lehetett, hogy az ottani földbirtokosok földje az osztrák területre is átnyúlt, és ez már közel volt a stájer centrumhoz. Hazánkban a vöröshere elterjedése nyugat-keleti irányban tartott. Az elterjedés azonban inkább a XX. században volt erőteljesebb. Az első világháború végén Hatvanban már Legány Ödön is nemesített vörösherefajtát. A vöröshere-nemesítés központi vidéke azonban mégis Győr- Sopron megyében alakult ki a harmincas években (Gruber Ferenc és Majláth László). Majláth nemesítette a Fertődi vörösherét. A hazai vöröshere-nemesítés újabbkori sikerét Táplánszentkereszten érte el (88. ábra), ahol Jánossy Andor és Deutsch Miklós a Táplánszentkereszti vörösherét (1954) állította elő, majd a tetraploid vörösherét is: Hungaropoli fajtát. Ezek nemesítése az őrségi populációkból indult el. Káposzta Ősrégi termesztett növény, de éppen azért, mert a hasznos része (a káposztafej, kalarébégumó stb.) könnyen pusztul el, az ásatások során maradványok eleddig nem kerültek elő. Helyenkint azonban találtak magvakat, persze csak szórványosan, mivel aprók és nehe-180
