Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Dohány
dohányokról írt monográfiájukban a magyar fajtákat teljesen eredetinek tartották és külön rendszerezték. Az osztrák uralkodóház a dohánytermesztés fellendülése után többször megkísérelte, hogy a magyar dohánytermesztőket megadóztassa, de az ország ellenállása miatt jó ideig nem sikerült a terv. A szabadságharc előtt már az ország dohánytermesztése mintegy 50 000 hold volt, és erről 280 000 q dohányt gyűjtöttek be. A szabadságharc leverése után az önkényuralom a dohányt is megadóztatta, és 1851-ben megszervezte a királyi dohányjövedék egyeduralmát. Dohányt ettől kezdve csak állami engedéllyel és felügyelet alatt lehetett termeszteni és forgalmazni. A dohányért megszabott árat kellett fizetni. A XX. század fordulója után a dohányzás szokása nagy változáson megy keresztül. Mindinkább csökken a pipázók száma (a tubákolás már régen megszűnt!), s előtérbe kerül a cigaretta (a szivarka!) divatja. Mindez a hazai dohánytermesztést felkészületlenül érte. A hazai dohányok pipadohányok voltak, s talán még a Kerti volt alkalmas a durvább cigaretták alapanyagának. A magyar dohányipar, hogy a cigarettázók igényeit kielégíthesse, kénytelen volt a jobb gyártmányokhoz külföldről behozni a cigarettagyártás nyersanyagát: a cigaretta-dohányt. Ez a Virginia dohány és a keleti dohány volt. A hazai nyersanyagot csak kisebb mértékben használták fel a gyáriparban. A hazai dohánytermésnek azonban jelentékeny kivitele is volt. (Ma már megint jelentősebb a részesedése a hazai dohánynak a gyártásban, de azóta új fajták bevezetése változtatott a helyzeten.) Szóljunk tehát röviden a „keleti” dohányokról is. A keleti dohányok és a vízipipa A 81. ábra térképéről látjuk, hogy Törökország akkori területére, így a Balkánra is a XVII. század folyamán jutott el a dohány. Hogy ez milyen fajtákból, típusból állhatott, ma már nem tudjuk. Tény azonban az, hogy a Balkán-félsziget déli részein (Albánia, Görögország, Bulgária), valamint Kisázsiában hamar meghonosodott a dohány, és e sajátos környezetben új alakformálódáson esett át. Tulajdonképpen a dohány másodlagos géncentruma alakult itt ki. Amíg a hazai dohányaink nagylevelűek, addig a keleti dohányok általában apró és sok levelet fejlesztenek. Ezeknek a leveleknek a nikotintartalma nagyon mérsékelt, kellemes és illatos a füstjük és szép 166
