Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Kukorica

más nemzetségbeli rokona van, éspedig a Coix, Tripsacum és az Euch­­laena nemzetségekből. A Zea (kukorica) nemzetség monotipikus, azaz csak egy faj tartozik alakkörébe, a Zea mays L. néven elneve­zett s közismert kukorica. A kukorica származásával kapcsolatban sokféle elmélet látott napvilágot, mint említettük, azonban a hasonlóságuk alapján ezeket két főbb elgondolásra egyszerűsíthetjük: 1. A kukorica nemzetség-keresztezések révén alakult ki; ezek előtt a természetben ez a faj nem volt ismeretes. 2. A kukoricának vadon termő őse volt, de ez időközben ki­pusztult, és csak a termesztett alak maradt fenn. Vizsgáljuk meg az egyes elméleteket. Hangsúlyozzuk, hogy ezek egyike sincsen ma még teljes bizonyossággal lezárva, s talán későbbi feltárások fognak újabbat hozni a kérdésben. Kukorica-keletkezés kereszteződéssel ? Az előbbiekben is említett és számításba jöhető nemzetségek kér­dését vizsgáljuk meg: mennyiben vehettek részt a kukorica leszár­mazásában a keresztezések révén? Kezdjük talán a Coix nemzetség­gel. A botanikus kertekben gyakran látható a Coix lacryma-jobi (Jób könnye), a trópusokon sokfelé elterjedt faj; kromoszómaszáma ugyanannyi, mint a kukoricáé (n = 30), de a kettőjük hibridje meddő. Hasonlóképpen nem eredményes a Coór-szal rokon, s ugyanúgy n=10 kromoszómaszámú Scleracline és Polytoca nemzetség fajai­val való keresztezés. A keresztezési nehézségeken kívül a Coix, a Sclerac/me, a Polytoca (és még ide vehetnénk a szintén rokon Chionaclme és Trilobac/me nemzetséget is) nemzetségek fajai a trópusi Ázsiában, az indiai szigetvilág több vidékén, Új-Guineában stb. honosak, így a föld­rajzi távolság miatt sem részesedhettek a kukorica kialakításában. Földrajzilag is és biológiailag is már kedvezőbb a helyzet a Trip­sacum és az Euchlaena nemzetségeknél. A Tripsacum nemzetségnek Közép-Amerikában mintegy 10 faja él, amelyek közül a legismertebb de egyben az ígéretesebb a Tripsacum dactyloides (a gama- vagy szezám-fű). A gamafű mintegy 2 m magasra növő, bokros fű, elágazó gyökértörzzsel. Mintegy 17 cm hosszú, tömött bugája alul egyszerű szerkezetű termős virágokat, felül porzós virágokat tart (56. ábra). Itt tehát az egyivarú virágok ugyanabban a virágzatban 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom