Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Árpa
kezdve, de akkor már tömegesen! A honfoglaló magyarok a rozsot már a Kárpát-medencében itt találták. Azóta, különösen a gyengébb talajokon (homokvidékek stb.) a magyarok is rendszeresen termesztették. Nálunk a rozs nemesítésével csak a XX. században foglalkoztak, addig tájfajták (paraszt-rozsok) vagy külföldi fajták (pl. Schlanstädti, Petkusi stb.) voltak a köztermesztésben. A hazai rozsnemesítés is egy részében a külföldi nemesebb rozsfajtákra támaszkodott alapanyagában. A rozs nemesítésében számottevő eredményeket ért el Fleischmann Rudolf és Horn Miklós. Előbbi a híres F. rozsot, utóbbi a Lovászpatonai rozsot állította elő. Árpa Az árpa leszármazásának kérdésével sokan foglalkoztak, hiszen az árpa a búzával egyidős kultúrnövény, sőt talán annál még valamivel régibb is. Az árpa is, a búzához hasonlóan, rendkívül alakgazdag növényfaj. A két faj között azonban számottevő eltérés az, hogy amíg a búza nagy változatossága a poliploid-sorozat révén is rendkívül bővült, addig az árpával kapcsolatban a változatosság inkább csak a diploid szinten bontakozott ki. Az árpa változatosságának kialakítója kizárólagosan a sokszor bekövetkezett génmutáció, elvétve kromoszóma-mutáció. A búzánál génmutáció és kromoszóma-mutáció is van, azonban éppen annyira jelentős a poliploid-mutáció (genommutáció!). Az a tény, hogy az árpa nagy változatosságának kialakításában a génmutációknak volt a legnagyobb jelentősége, adott alapot arra, hogy sugár-mutagénekkel (röntgen-, gamma- stb. sugárzás) mesterségesen is sok mutációt állítsanak elő, sőt az első sugárzásgenetikai kísérleteket is az árpával végezték. A kizárólagosan önmegporzó árpa, amelynek még a kromoszómaszáma sem sok, igen alkalmas kísérleti anyagnak mutatkozott a rövidhullámú sugarakkal végzett mutációs kutatásokban. A kutatásoknak sikerült olyan eredményeket is elérnie, hogy egyetlen árpafajta sokszoros sugárkezelésével előállítható volt az árpa majdnem teljes természetes változatossága. így HoFFMANN-nak sikerült a Haisa árpánál 632-féle mutánsot, a Saale árpánál 212-féle és a Heines frühe vierzeilige fajtánál 80-féle mutánsot kapnia, persze, sok tízezres röntgen-sugár kezelésből. 104
