Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Rozs
Sec.silvestre S. segetale ■ S. cereale 46. ábra. A termesztett rozs leszármazásának elképzelt menete (Nürnberg-Krüger) nyomán közvetlenül a hegyi rozsból (Secale montanum) származott le. Az újabb vizsgálatok szerint nem ilyen könnyen keletkezett a kultúrfaj. Az évelő és egyéves vadrozs-fajok között számos kereszteződésnek kellett bekövetkeznie, amíg a termesztett faj alakulásának utolsó lépcsője bekövetkezett. Az első menetben a Secale montanum-bó\ (hegyi rozs) és a Secale kuprijanovi-bó\ kereszteződéssel, s javarészt mutációval is létrejött a Secale dighoricum, a Secale afghanicum és a Secale ancestrale. A második menetben az utóbb felsorolt fajok kereszteződése és javarészt mutációja folytán kialakult a Secale segetale, a gyomrozs. A gyomrozsból származott azután a termesztett rozs (46. ábra). A fajok keresztezési populációiból a búzaföldeken hamar kialakult az egyéves jelleg, mert az aratáskor a búzával együtt a gyomokat is letakarították, és csak azok az alakok menthették át létüket a következő évre, amelyek terméseiket beérlelték a búzával egy időben. Az évelők tehát gyorsan kipusztultak, és a magvaik révén megmaradtak az egyévesek. A kalász törékenységében is változatos formák keletkeztek, ahogyan az manapság is megfigyelhető a „primitív” iráni rozsoknál (1. 16. ábra!). A hegyi rozsnak (Secale montanum) és az erdei rozsnak (Secale silvestre) még nagyon törékenyek a kalászai. A toklászok is erősen burkolják a szemeket. A gyomrozsok körében már megoszlás van a törékenység tekintetében, és a primitív rozsok java része már szilárd kalászorsóval tűnik ki (47. ábra). 100
